Ukrajna el akarja kerülni a katonai konfliktust
Ukrajna előkészületeket tesz arra, hogy kivonja csapatait az Oroszországhoz csatolt Krím félszigetről. Kijev így kívánja elkerülni, hogy katonai konfliktussá fajuljon a krími válság. A kormány az ENSZ-hez fordul, és bejelentette a kilépést a Független Államok Közösségéből, továbbá vízumkötelezettséget vezet be az oroszokkal szemben. A krími orosz erők már átvették az uralmat egy szevasztopoli ukrán katonai bázis felett, összetűzésre nem került sor. Az ukrán alelnök követelte a krími vezetéstől, hogy engedjék szabadon a szerintük túszul ejtett ukrán katonákat.
Civil ruhás krími oroszok döntötték le az ukrán haditengerészet egyik bázisának kerítését Szevasztopolban. Nem sokkal később egy szintén civil ruhás férfi felmászott a póznára, és kicserélte az ukrán zászlót oroszra. Az ukrán támaszpont személyzetének egy része távozott, a parancsnokot az oroszok kihallgatják.
„Minden rendben van, nem folyt vér, senkinek nem esett bántódása, senkit nem vertek meg, nincs erőszak. Látható, hogy az ukránok taps kíséretében távozhatnak” – nyilatkozta Viktor Melinov, a szevasztopoli önvédelmi egység tagja. Korábban viszont egy krími orosz és egy ukrán katona is életét vesztette. Sajtóhírek szerint mindkettejükkel orvlövész végzett.
A helyzet a félsziget más részein is feszült maradt azután, hogy hogy a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról aláírták az államközi megállapodást a krími és az orosz vezetők. A perevalnojei ukrán katonai bázist fegyveresek veszik körül, a határon pedig az ukrán hadsereg teljes készültségben várja a fejleményeket.
Kijev azzal a kéréssel fordult az ENSZ-hez, hogy nyilvánítsa demilitarizált övezetté a Krím területét, és hozzon intézkedéseket, hogy az oroszok elhagyják a félszigetet. Egyúttal azt is bejelentették, hogy kilépnek a Független Államok Közösségéből, és vízumkötelezettséget vezetnek be az oroszokkal szemben.
A Nyugat egyöntetűen Moszkvát teszi felelőssé a történtekért. „Látjuk, ahogy Oroszország felrúgja a nemzetközi szabályokat, megpróbálja újrarajzolni Európa térképét, és néhány hét alatt előidéz egy olyan válságot, amely a legsúlyosabb biztonsági krízis a hidegháború vége óta. Ez a viselkedés szembemegy a normákkal, nincs helye a 21. században” – fogalmazott Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára.
Az argentin elnök viszont az általa képmutatónak nevezett Nyugatot okolja. „A nemzetközi jog tiszteletben tartásához nem szabadna kettős mércével mérni. Nem lehet támogatni a Krím félsziget területi integritását és közben nem támogatni a Malvin- [Falkland-] szigetek ügyét” - fejtette ki Cristina Fernández.
Moszkva változatlanul törvényesnek tartja a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását. Vlagyimir Putyin máris utasította a kormányt, hogy emelje az oroszországi szintre a krími lakosok nyugdíját.
