NATO-főtitkár: történelmi hiba lenne, ha Oroszország beavatkozna
Több mint ötven embert elengedtek szerdára virradóra a Moszkva-barát szakadárok a kelet-ukrajnai Luhanszkban. A biztonsági szolgálat épületét három nappal ezelőtt szállták meg. A kijevi vezetés szerint a kelet-ukrajnai felkelések mögött egyértelműen Oroszország és Ukrajna korábbi elnöke áll.
Továbbra is megszállás alatt tartják a donyecki megyei adminisztráció épületét az oroszbarát tüntetők. A tiltakozók gumiabroncsokból és szögesdrótból építenek barikádot. A donyecki polgármester a kijevi vezetést hibáztatja. „Sajnos az új hatóságok nem értik meg teljesen, hogy mi zajlik most a donyecki régióban. Az épületek elfoglalása illegális és rossz, és elfogadhatatlanok azok a szeparatista szlogenek is, amelyeket a tereken kiabálnak, de ez mind annak az eredménye, hogy a hatóságok rossz politikát folytatnak és nem akarják megérteni a problémákat” – mondta Olexander Lukjancsenko.
Az orosz határtól harminc kilométerre, Luhanszkban az ukrán biztonsági szolgálat épületét foglalták el az oroszbarát tüntetők. Az épületbe betörő tüntetők fegyvereket is zsákmányoltak. Az ukrán biztonsági szolgálat azt közölte: aláaknázták az épületet és körülbelül hatvan embert túszként tartanak fogva a felkelők. „Három órát voltam ott és nem mondhatom azt, hogy láttam túszokat. Sok ukrán csatorna már arról beszél, hogy nyolcvan embert ejtettek fogva és terroristák vannak az épületben. Ezeknek az embereknek a családjai aggódnak, hívogatják őket, meg vannak rémülve és mindez azért, mert az ukrán tévécsatornák bemondták” – mondta egy luhanszki lakos.
A kelet-ukrajnai Harkivban az oroszbarát tüntetők megtámadtak egy tévétársaságot. A körülbelül húsz fegyveres baseballütőkkel tört be a televízió épületébe, és adásba akartak kerülni. „Amikor megkérdeztem, »kik maguk?«, az egyikük azt mondta, hogy »mi vagyunk a nép hatalma«. Ennyi. Ez az egyetlen magyarázat, amit adott. Miért kell az embereket adásba adni? Nem felelt. »Mi vagyunk a néphatalom« – csak ezt mondta” – nyilatkozta a televízió egyik szerkesztője. A férfiak később távoztak, ám előtte tönkretették a számítógépeket.
Az oroszbarát felkelők népszavazás kiírását követelik Kelet-Ukrajnában, hogy Oroszországhoz csatlakozhassanak. Az ukrán belügyminiszter szerint a provokációt olyan csoportok hajtják végre, amelyeket az orosz titkosszolgálatok irányítanak Viktor Janukovics és Vlagyimir Putyin megrendelésére.
Egymást vádolják
Washington és Moszkva egymást hibáztatja a kelet-ukrajnai helyzetért. Kijev katonai felszereléseket kér a NATO-tól, amely néhány kérést már teljesített is, de fegyvereket nem szállít majd Ukrajnába. Martonyi János külügyminiszter eközben arra figyelmeztetett, ha elfajul a konfliktus, az a magyar gazdaságot is rosszul érintené.
Egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Ukrajna a NATO-val. Félelmeik szerint ugyanis Moszkva katonai akciót fontolgat Kelet-Ukrajna ellen, az ottani oroszok védelmére hivatkozva. Bár Kijev fegyvereket nem kér, katonai felszerelés beszerzésében számít az észak-atlanti szövetségre. A kérések közt egyenruháktól kezdve alkatrészeken át üzemanyagig számos tétel szerepel. „Azt szeretnénk, ha több támogatást kapnánk a NATO-tól. És természetesen elkezdtünk kidolgozni konkrét terveket arról, mire számíthatunk még az észak-atlanti szövetségtől” – mondta Ukrajna NATO mellett akkreditált nagykövete.
A magyar külügyminiszter eközben arra figyelmeztetett, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus kiéleződése a magyar gazdaságot is negatívan érintené. „Az orosz csapatok ne lépjék át semmilyen formában sem az orosz–ukrán határt, mert hogyha ez megtörténik, akkor ennek olyan komoly következményei lesznek, amit sajnos mi sem tudunk elkerülni, és ebben a helyzetben, amikor a magyar gazdaság végre elindult felfelé, és amikor jó reményeket táplálhatunk a következő időszak tekintetében, akkor egy ilyen nemzetközi esemény egyáltalán nem lenne kedvező” – fogalmazott Martonyi János.
A NATO Moszkvát hibáztatja a feszült helyzetért. Azt állítja, hogy Moszkva jelentős csapatokat állomásoztat az ukrán határnál. „Történelmi hiba lenne, ha Oroszország ismét beavatkozna Ukrajnában. Ennek súlyos következményei lennének az Oroszországgal fennálló kapcsolatunkra, és még inkább elszigetelné az országot” – mondta Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
Az orosz külügyminiszter visszautasította a nyugati vádakat, és utalt arra, hogy Washington talán saját múltját veszi alapul, amikor orosz beavatkozástól tart. „Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy ki is mozgatja az eseményeket Ukrajnában, annyit mondhatok, hogy amerikai partnereink valószínűleg úgy próbálják elemezni a helyzetet, hogy közben saját szokásaikból indulnak ki” – tett csípős megjegyzést Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Miközben Washington burkoltan Moszkvát vádolja harci készülődéssel, aközben maga fokozza a katonai jelenlétét Kelet-Európában. Ennek jegyében hat F16-ost rendelt át Olaszországból Romániába, hogy segítsék a csütörtökön kezdődő amerikai–román hadgyakorlatot, és a NATO keretében hasonló hadgyakorlatot tartottak Lengyelországban, valamint a Fekete-tengeren is.
