Benyújtotta a kormány a forintosításról szóló törvényt
Benyújtotta az Országgyűlésnek a kormány a forintosításról szóló törvényt, a kabinet a hétvégén is egyeztetett a javaslatról.
Nem lehet magasabb a forintra váltott devizahitel kamata a devizahitel eredeti kamatánál. Ezt írja elő a forintosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet a kormány néhány napos csúszással nyújtott be az Országgyűlésnek. A jogszabálytervezet kötelezővé teszi a referenciakamat alkalmazását, és megszabja azt is, hogy a bankok mekkora kamatot rakhatnak rá a referenciakamatra, azaz milyen kamatfelárral dolgozhatnak.
A referenciakamat a bankközi hitelkamat, pénzügyi nyelven szólva a BUBOR lesz. A lakáscélú jelzáloghitelek kamatfelára 2 százalék és 5,5 százalék között mozoghat majd. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a felső határt magasabban, 7 százaléknál húzta meg a kormány. Azok az adósok megtarthatják devizahitelüket, akiknél a referenciakamat és a kamatfelár az eredetinél magasabb kamathoz vezetne. Ők hét-nyolc éve olyan időszakban vették fel a devizahitelt, amikor a svájci frank londoni bankközi kamata, a LIBOR alacsonyabb volt a törvényjavaslatban rögzített referenciakamatnál. A kamatszintet a futamidő függvényében 5, 4, illetve 3 évre befagyasztaná a kormány.
– A kamatfelár mértéke megegyezik a hitelfelvétel eredeti kamatfelárával, azonban van két megszorítás, nem lehet kisebb, mint 2 százalék, lakáshitelek esetében nem lehet nagyobb, mint 5,5 százalék, szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében pedig 7 százalék. Akik 2007 eleje előtt vették fel a devizahitelüket, az ő esetükben a CHF LIBOR jellemzően alacsonyabb volt, mint a jelenlegi BUBOR kamatszint, ezért az ő esetükben a fix kamatfelár miatt kissé emelkedhet a kamatszint és a törlesztőrészlet, no nem a mostanihoz képest, hanem az elszámolás során elért alacsony szinthez képest, tehát mondjuk nem 25 százalékkal átlagosan, hanem az ő esetükben, mondjuk, 20 százalékkal – mondta a Hír TV-nek Palkó István, a Portfolio.hu elemzője.
Kiszámítható feltételek
A devizahitelesek 90 százaléka jól fog járni a forintosítással, a Fidesz frakcióvezetője szerint. Rogán Antal kiemelte: bár a Kúria megkötötte a kormány kezét, és nem engedte meg, hogy kedvezményes árfolyamon forintosítsák a devizahiteleket, de lehetőséget adott a devizahitelek újraszámolására. A Fidesz frakcióvezetője szerint a banki elszámoltatásról, a fair bankokról és a forintosításról szóló törvények együttesen azt érik el, mintha 190 forintos svájcifrank-árfolyamon forintosítottak volna. A politikus úgy kalkulál: egy átlagos devizahiteles havi törlesztőrészlete 25-30 százalékkal lesz kevesebb jövő év márciusától vagy áprilisától.
– A banki elszámoltatási törvény, a devizahitelek forintosításáról szóló törvény és a fair bankokról szóló törvény együttes eredménye egy átlagos devizaadósnál úgy néz ki, mintha körülbelül 190 forint körüli svájcifrank-árfolyamon forintosítottunk volna. Szeretném hozzátenni, hogy így viszont az a devizahiteles, aki nem tudott végtörleszeni, jobban fog járni, mintha annak idején végtörlesztett volna forinthitelből – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.
LMP: százmilliárdot nyer az MNB
Az LMP szerint a devizahitelek forintra váltásának legnagyobb nyertese a Magyar Nemzeti Bank. Az ellenzéki párt úgy érvel, hogy a jegybank jóval olcsóbban vette azt a svájci frankot és eurót, amelyet a forintosításhoz most elad a kereskedelmi bankoknak. Az LMP szerint az MNB árfolyamnyeresége közel 100 milliárd forint.
– Kötelezzük az MNB-t, hogy a devizát annyiért adja el a bankoknak, amennyibe az neki került, és persze kötelezzük a bankokat is, hogy ugyanennyiért forintosítsák a devizahiteleket. Ez a közel 100 milliárd forint hiányzik a dolog tisztességes rendezéséhez – közölte Schmuck Erzsébet, az ökopárt országgyűlési képviselője.
