Forintosítás: nem lehet magasabb a kamat az eredetinél
Nem lehet magasabb a forintra váltott devizahitel kamata a devizahitel eredeti kamatánál. Ez a fő szabálya a forintosításról szóló törvényjavaslatnak, amelyet a kormány néhány napos csúszással nyújtotta be az Országgyűlésnek. A kamatszintet a kormány a hátralévő futamidő függvényében évekre fixálná, hogy megelőzze a törlesztőrészletek újbóli, drasztikus emelkedését. A forintosításon és a szigorított hitelezésen a bankok várhatóan további milliárdokat veszítenek.
A törvényjavaslat előírja, hogy a forintra váltott devizahitel kamata nem lehet magasabb a devizahitel eredeti kamatánál. A kamatot referencia-kamatláb alkalmazásával kell meghatározniuk a bankoknak. A referenciakamat a bankközi hitelkamat, pénzügyi nyelven szólva a BUBOR lesz, amelynek mértéke annyi, mint a jegybanki alapkamaté, azaz most 2,1 százalék. Erre a referenciakamatra teszik rá a bankok a saját kamatukat, vagyis a kamatfelárat.
A jogszabálytervezet a kamatfelár alsó és felső mértékét is rögzíti, a lakásra felvett devizahiteleknél a kamatfelár nem lehet alacsonyabb 2 százaléknál és magasabb 5 és fél százaléknál. A szabad felhasználású devizakölcsönöknél a plafont magasabban, 7 százaléknál húzták meg. A referenciakamat és a kamatfelár adja ki az ügyleti kamatot, azt a kamatot, amelyet az ügyfél fizet. Így tehát a minimális kamatszint 4,1 százalék lesz, a maximális pedig 7,6 százalék, illetve 9,1 százalék.
– Ez a kamatfelár nem lehet nagyobb, sőt egészen pontosan ugyanannyinak kell lennie, mint az ügyfél hitelének az eredeti kamatfelára volt. Csak akkor, ugye, még nem a budapesti kamatlábhoz, hanem a svájci franknak az alapkamatához igazították ezeket a hiteleket – mondta a Hír TV-nek Palkó István, a Portfolio.hu vezető elemzője.
A svájci frank alapkamata azonban 7-8 éve alacsonyabb volt a törvényjavaslatban meghatározott referenciakamatnál. Mivel 2 százaléknál kisebb kamatfelárral a bankok nem dolgozhatnak, lesznek olyan adósok, akik több kamatot fizetnek majd, mint amikor felvették a devizahitelt.
– A statisztikák azt mutatják, hogy azoknál a hiteleseknél, pláne akik 2007 előtt vettek fel a hitelüket, bőven vannak, akik 4,1 százalék alatt vették fel a hitelüket. Az ő esetükben is meg kell ugrani a 4,1 százalékos lécet, és emiatt kicsit magasabb lehet a kamatszintjük, mint ami a kezdet kezdetén volt – mondta az elemző.
A forintosított devizahitelek kamatát – a futamidő függvényében – 5, 4, illetve három évre fixálná a kormány. A pénzintézetek már számolnak. A K&H Banknak 71 milliárd forintot kell visszafizetnie az adósoknak az egyoldalú kamatemelések és a törvénytelenül alkalmazott árfolyamrés miatt. A forintosításon pedig elúszik a 90 milliárd forintos, éves kamatbevétel egy része. „Ha a saját bevételi sorunkat nézzük, akkor azt látjuk, hogy a kamatbevételünk valamivel kisebb, mint 10 százalékkal fog csökkenni” – nyilatkozta Hendrik Scheerlinck, a K&H csoport vezérigazgatója.
Az adósok márciusban, áprilisban, a banki elszámolással együtt, kapják majd meg az értesítést devizahitelük átváltásáról. A kölcsönöket piaci árfolyamon, a svájci frankot 256 forinton, az eurót pedig 309-en forintosítják.
Kiszámítható feltételek
A devizahitelesek 90 százaléka jól fog járni a forintosítással, a Fidesz frakcióvezetője szerint. Rogán Antal kiemelte: bár a Kúria megkötötte a kormány kezét, és nem engedte meg, hogy kedvezményes árfolyamon forintosítsák a devizahiteleket, de lehetőséget adott a devizahitelek újraszámolására. A Fidesz frakcióvezetője szerint a banki elszámoltatásról, a fair bankokról és a forintosításról szóló törvények együttesen azt érik el, mintha 190 forintos svájcifrank-árfolyamon forintosítottak volna. A politikus úgy kalkulál: egy átlagos devizahiteles havi törlesztőrészlete 25-30 százalékkal lesz kevesebb jövő év márciusától vagy áprilisától.
– A banki elszámoltatási törvény, a devizahitelek forintosításáról szóló törvény és a fair bankokról szóló törvény együttes eredménye egy átlagos devizaadósnál úgy néz ki, mintha körülbelül 190 forint körüli svájcifrank-árfolyamon forintosítottunk volna. Szeretném hozzátenni, hogy így viszont az a devizahiteles, aki nem tudott végtörleszeni, jobban fog járni, mintha annak idején végtörlesztett volna forinthitelből – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.
LMP: százmilliárdot nyer az MNB
Az LMP szerint a devizahitelek forintra váltásának legnagyobb nyertese a Magyar Nemzeti Bank. Az ellenzéki párt úgy érvel, hogy a jegybank jóval olcsóbban vette azt a svájci frankot és eurót, amelyet a forintosításhoz most elad a kereskedelmi bankoknak. Az LMP szerint az MNB árfolyamnyeresége közel 100 milliárd forint.
– Kötelezzük az MNB-t, hogy a devizát annyiért adja el a bankoknak, amennyibe az neki került, és persze kötelezzük a bankokat is, hogy ugyanennyiért forintosítsák a devizahiteleket. Ez a közel 100 milliárd forint hiányzik a dolog tisztességes rendezéséhez – közölte Schmuck Erzsébet, az ökopárt országgyűlési képviselője.
