A sárkányok földjén
Hogyan emelkedett Tajvan alig két-három generáció alatt a világ élvonalába? Hová tartanak, milyen jövõt terveznek maguknak? És milyen jövõt tervez Tajvannak, a „Nagy testvér”, a Kínai Népköztársaság? A Hír Televízió ezekre a kérdésekre kereste a választ a távol-keleti szigetállamban.
Igazi világváros! Ez az elsõ benyomásunk Tajvan fõvárosáról, a két és félmilliós Tajpejrõl. A sugárutakon késõ estig hömpölyög az autórengeteg. És hogyan csinálják azt, hogy a világ egyik legdrágábbnak mondott városában a taxik tiszták, légkondicionáltak, a sofõrök udvariasak, és mindezért nem fizetünk többet, mint Budapesten? A metrót csak dicsérni lehet, és az öt vonalhoz öt újabbat terveznek. Szembetûnõ a tisztaság, a rend; itt minden mûködik - igaz, valahogy máshogyan, mint azt Európában megszoktuk.
Csang Kai-shek, az országalapító monumentális emlékhelye nemcsak a fõváros, Tajpej, de Tajvan történelmi központja is. Egy igazi történelmi „null kilométerkõ”. Aki ide ellátogat, nemcsak a legendás országalapító hatalmas szobrával találkozhat, de a monumentális festményekbõl a Kínai Köztársaság és Tajvan történelmét is megismerhetjük.
Az üzleti siker elengedhetetlen kelléke a pecsét, amivel itt mindenki rendelkezik. Dokumentumokat igazolnak, könyveket, nyomatokat jelölnek vele. Használata elterjedtebb az aláírásnál is. A kínai üzleti etika szimbóluma is lehetne, mert hamisítására nem gondol senki sem. A legszebb pecsétekkel a Nemzeti Palota Múzeumban találkozhatunk.
101 emelet, 508 méteres magasság. Ez a Tajpej 101, a világ legmagasabb felhõkarcolója, melyhez a Távol-Kelet legelegánsabb üzletközpontja, és persze a világ leggyorsabb liftje dukál. A World Trade Center ikertornyainak pusztulása után valahogy máshogyan nézünk ezekre az óriásokra. Építésekor 250 év földrengéseit és 100 esztendõ tájfunjainak adatait vetették össze. A kilengéseket a világ legnagyobb széltompítója egyenlíti ki.
Tajvan középsõ vidékén, Puli város mellett egy lótusz alakú dombon hatalmas buddhista kolostor áll. Akárcsak a Tajpej 101, nagyon nagy, nagyon modern - és egyben „nagyon feng shui”.
A Wen Wu templomra Tajvan két legnagyobb oroszlánja vigyáz. A taoizmusnak nincs szigorú szertartása, és nem is nagyon van taoista templom, amelynek oltárán ne találnánk meg a buddhista és a népi vallás isteneit. Ebben a templomban sok minden a jövendõmondásról szól. A legkézenfekvõbb a hivatásos jövendõmondókhoz fordulni, bódéjuk elõtt mindig érdeklõdõk állnak. De lehet csontot is vetni, vagy egyszerûen aprópénzt dobni egy jövendõmondó automatába.
Tajnant a tajvani kultúra fõvárosának mondják. Az itt található épületeket hajdan a japán megszállók raktárnak építették. Õk ’45-ben elmentek, az évtizedekre magukra hagyott házakat pedig a fák vették birtokukba. Most festõk és rajzolók járnak ide ihletet meríteni a fantasztikus formákból. Igazi mûvészlelkek, fiatalok és angyalok találkoznak itt egymással és hódolóikkal.
A holland erõd a legrégibbnek mondott épület Tajvanon. A déli nagyváros, Tajnan tényleg más, mint a többi tajvani település. Jártak erre portugál felfedezõk, akik nevet is adtak e földnek, s a világ Szépséges Sziget, Ilha Formosa néven ismerte meg Tajvant. Jöttek spanyolok és hollandok is, ez utóbbiak voltak a legkitartóbbak.
Tajvanon autózni felettébb kellemes dolog. A külvárosi részeken egymás mellett sorakoznak a neonreklámokkal hirdetett kis boltok, ahol bételdiót árulnak a fiatal lányok. Nem kábítószerrõl, sokkal inkább dopping- vagy stimulálószerrõl van szó, amit errefelé kizárólag fiatal lányok kínálnak az autósoknak.
