Kiemelt videók
MSZP-fórum: ki legyen Gyurcsány utóda? (+videók)
A Fidesz és a KDNP minden alkotmányos eszközt megragad, hogy megoldják ezt a válságos helyzetet - jelentette be Navracsics Tibor a Fidesz frakcióvezetõje és Semjén Zsolt a KDNP elnöke.
Alkotmányos lehetõségek
A magyar demokratikus berendezkedés alapja a stabil demokratikusan választott kormányzati többség, ezért az 1989-es kerekasztaltárgyalásokon kialkudott konszenzus szerint az alkotmány bebetonozza a választásokon gyõztes koalíciók hatalmát és csak kivételes esetekben teremt lehetõséget a kormány idõ elõtti távozására.
Ennek ellenére kétszer is szükség volt már ciklus közi miniszterelnök váltásra, ez azonban sem 1993-ban Antall József halála után, sem 2004-ben Medgyessy Péter bukásakor nem vezetett automatikusan új választásokhoz. A parlamenti többség ugyanis mindkét esetben megmaradt, így mind az elsõ polgári kormány, mind a Gyurcsány-kabinet legitim országgyûlési többséggel rendelkezett.
Elvben három lehetõség van egy miniszterelnök és a kormány idõközi leváltására. Az elsõ, ha a kormányfõ maga mond le és ezzel a kormányzat megbizatása is megszûnik. Medgyessy Péter ezt tette, idõközi választásokat azonban nem írtak ki, mert a parlamenti többséget adó erõk meg tudtak egyezni Gyurcsány Ferenc személyében. A második lehetõség az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány. Ezt a képviselõk legalább egyötöde indítványozhatja. Ebben az esetben a kezdeményezõknek meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is, amihez szintén szükség van a parlamenti többségre. Ha az új jelöltet megszavazzák õ alakíthat a többség birtokában kormányt.
A nyugati demokráciák gyakorlata az, hogy az ilyen miniszterelnök-váltás után kiírják a rendkívüli és általános választásokat a legitimitás megerõsítésére. A konstruktív bizalmatlansági indítványról a vitát és a szavazást legkorábban a beterjesztéstõl számítva 3 nap múlva, de 8 napon belül kell megtartani. A bizalmi kérdést a miniszterelnök is felvetheti önmaga ellen.
Ezeken a lehetõségeken túl csak a köztársasági elnöknek van joga a parlament feloszlatására, ami egyben a kormány bukását is jelenti. Két esetben tehet ilyet az államfõ: elõször, ha a parlament 12 hónap alatt négyszer is megvonja a miniszterelnöktõl a bizalmat. Másodszor pedig akkor, ha a választásokon gyõztes koalíció, miután megnevezi a miniszterelnök-jelöltjét, 40 napon belül nem tud kormányt alakítani. Ezen kívül a köztársasági elnök is csak kérheti a parlamentet, önmaga feloszlatására.
Magyarországon a kormány bukása miatt még soha nem volt elõrehozott országgyûlési választás.
MSZP-fórum: ki legyen Gyurcsány utóda?
Közben az MSZP internetes fórumán már Gyurcsány Ferenc lehetséges utódait találgatják. A fórumon egy új hozzászólási topik nyílt, ahol a téma: ki legyen Gyurcsány Ferenc utódja. Ma délig már több mint 800-an szóltak hozzá a témához. Gyurcsány lehetséges utódai között felmerült Kiss Péter munkaügyi miniszter, illetve Szili Katalin házelnök neve is.
Egyre nõ a tömeg
Egyre több a tüntetõ a Parlament elõtt. Fõleg fiatalok és nyugdíjasok érkeztek a térre, s a Parlament hatos és hetes kapuja elõtt gyûltek össze. A tüntetõk azt követelik, hogy mondjon le a kormány. Fütyülnek, a kormány lemondását és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozását követelik a tüntetõk az Országház elõtt. Megnõtt a rendõrök száma is, akik kettõs kerítést építenek a Parlament körül. Egy csoportja két, már felállított kordont ledöntött a földre, de a rendõrök nem avatkoztak közbe.
Már nem csak magyar újságírók vannak a Parlament elõtt, megjelent a nemzetközi sajtó is, a téren dolgozik a BBC brit rádió tudósítója is.
Nemzetközi sajtóvisszhang
A vasárnap délután nyilvánosságra hozott hangfelvétel, melyen Gyurcsány Ferenc elismeri, hogy hazudtak az országnak, bejárta a világsajtót. A Reuters, a BBC, a Financial Times is foglalkozik a kiszivárgott felvétellel.
A vasárnapi eseményekrõl készült Reuters beszámoló kitér arra, hogy a hangfelvétel kiszivárgása után röviddel a miniszterelnök blogjára is felkerült a teljes leirat. „Hazudtunk reggel, éjjel, meg este” – idéz a Reuters. Elemzõkre hivatkozva a Reuters nem feltételezi, hogy Gyurcsány lemond, ahogy azt sem, hogy a bejelentett reformokat leállítaná, ugyanakkor úgy véli, a miniszterelnök hitelessége drasztikusan csökkent. Így nem valószínû az sem, hogy az MSZP pártelnöki pozíciójára érdemben számíthat, a szocialisták várhatóan nem õt támogatják majd.
„Hazudtunk, hogy nyerjünk” – címmel közölte a Gyurcsány Ferenc balatonõszödi beszédét rögzítõ hangfelvétel kiszivárgásáról szóló hírt a BBC. Gyurcsány Ferenc beszédét elõször a Magyar Rádió közölte, a hangfelvétel a választások után néhány héttel tartott kormányülést rögzítette, írja a BBC. A tudósítás beszámol a beszéd leglényegesebb részeirõl, kiemelve, hogy Magyarországon szigorú gazdasági reformokat kell bevezetni. A BBC elemzõkre hivatkozva közli azt is, elképzelhetõ, hogy a miniszterelnök személyes beleegyezésével hozták nyilvánosságra õszödi beszédét, mivel blogján azonnal megjelent a teljes leirat. Úgy vélik, Gyurcsány ezzel akarja megmagyarázni a már bejelentett reform lépéseit az október 1-i önkormányzati választások elõtt.
A Financial Times online kiadása arról számol be, hogy „a magyar miniszterelnök elismerte, hazudott”. A lap budapesti tudósítója kiemeli, a szocialisták nem tagadták a hangfelvétel valódiságát, majd egyetlen mondatot emel ki a beszédbõl: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz”. Gyurcsányék választási gyõzelme óta bevezetett megszorító csomag miatt egyre több támadás éri a miniszterelnököt az ellenzék részérõl, a Fidesz szerint a kormánypártok hazudtak a választóknak.
Az AP amerikai hírügynökség azt jelentette, hogy a beszédet a miniszterelnök környezetébõl származó személyek is nyilvánosságra hozhatták, akárcsak azok, akik ellenzik, hogy Gyurcsány átvegye a Magyar Szocialista Párt vezetését. Az elemzõk szerint ugyanis a felvétel felhasználható a reformokat sürgetõ kormányálláspont támogatására, de a miniszterelnök pártvezetõi ambícióinak megakadályozására is.
