Ezrek az utcán, nagy a nyomás a Szirizán
Több ezren tüntettek Athénban csütörtök este, hogy az elmúlt évek megszorításainak az eltörlését követeljék. A demonstrálók szerint a kormányzó Sziriza pártnak teljesítenie kell a választási ígéreteit. Az Európai Központi Bank és az EU újabb megszorításokat akar, és amíg ezekről nem dönt az új szélsőbaloldali kormány, addig az Európai Központi Bank nem fogad el görög állampapírokat fedezetnek, tehát a görög kormány nem tud hitelt felvenni. A görög pénzügyminiszter Németországban azt mondta: az unió szándékosan megalázza a görögöket, amiért EU-ellenes pártot választottak.
Legfeljebb 60 milliárd eurós sürgősségi hitelt hajlandó adni Görögországnak az Európai Központi Bank (EKB). Ez mindössze arra elég, hogy a görög bankok fizetőképesek maradjanak, és egy ideig még tudják fedezni az állam működésének költségeit. A rendes hitelezési tevékenységek keretében ugyanakkor már nem kapnak pénzt a görög pénzintézetek, az EKB február 11-e után a korábbiakkal ellentétben már nem fogad el görög államkötvényeket a hitelek fedezeteként. Ez a válasz arra, hogy Athén enyhíteni akar az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Központi Bankkal kötött 240 milliárd eurós mentőhitel-szerződés előírásain. Bővebben>>>
„Nem hiszem, hogy a bankok csődbe mennek, mert az EKB a mentőhiteleket nem vágta el. Ezért lehet azt mondani, hogy az EKB nagyon jó pókerarcot vág. Fontos, hogy a hitelezők jussanak egyezségre Görögországgal, hogy két szempontból is hozzanak reformokat: adóztassák meg a szupergazdagokat és harcoljanak a korrupció ellen. A Sziriza ezt javasolta a választási kampányában” – mondta Robert Halver, a Baader Bank piaci vezetője.
Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Brüsszelben azt közölte, várják az athéni vezetés átfogó ajánlatát, de hozzátette, tiszteletben tartják a görög választások eredményeit, de az új kormánynak is tiszteletben kell tartania az előző kabinet vállalásait.
Az adósság átalakítása érdekében a görög pénzügyi tárca vezetője Berlinben a német pénzügyminiszterrel tárgyalt, eredménytelenül. „Görögország az eurózóna tagja. De a nagyon intenzív és nyílt tárgyalások ellenére nem tudtunk megegyezni, hogy mi lesz a következő lépésünk. Diplomáciai kifejezéssel szólva egyetértettünk abban, hogy nem értünk egyet” – mondta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter.
Ez az ellentét szinte kézzelfogható volt az egyeztetések utáni nyilatkozatokban is. Wolfgang Schäuble szerint az adósságleírás lekerült a napirendről, de a görög tárcavezető szerint nem tárgyaltak az adósságtörlesztés menetrendjéről.
„Ahogy Schäuble úr mondta, nem egyeztünk meg. Nem is volt erre esély. Még abban sem értettünk egyet, hogy nem értünk egyet. Álláspontom szerint abban egyetértettünk, hogy együtt, partnerként keressük az európai megoldást az európai problémákra” – mondta Jánisz Varufákisz görög pénzügyminiszter, aki időt kért javaslataik kidolgozására, és azt üzente Németországnak, hogy adóssága miatt ne alázzák meg országát.
Az Athénban megalakult parlament képviselői már a jövő héten is tárgyalhatnak a kormány terveiről, amelyet várhatóan a hétvégén hoznak nyilvánosságra. A megszorításellenes politikát hirdető görög miniszterelnök Párizs és Brüsszel után Moszkvába látogat, várhatóan májusban tesz eleget Putyin meghívásának.
