Pánik: megrohanták a bankokat
Egy hét alatt több mint 3 milliárd eurót, azaz majdnem ezer milliárd forintot vettek ki a görögök a bankokból. Az emberek a csődtől tartva rohanták meg a pénzintézeteket. Hétfőre új reformjavaslatokat várnak Athéntől a nemzetközi hitelezők, ám Görögország továbbra is kitart a megszorítások elutasítása mellett, és szolidaritást vár el az Európai Uniótól.
Még euróban vehetik ki pénzüket a görögök az automatákból Athénban, és ezt meg is teszik. A héten ezermilliárd forintnak megfelelő eurót vontak ki számláikról, mert attól tartanak, hogy megtakarításuk leértékelődik, ha Görögország kiválik az eurózónából, és újra bevezetik a drachmát. A betétkivonások miatt azonban hétfőn már nem biztos, hogy kinyitnak a görög bankok. És a jövő héten lehet végkifejlet a görög drámában is. Ha Athén nem ajánl a nemzetközi hitelezőinek is megfelelő reformlépéseket, a hétfőre összehívott rendkívüli eurózóna-csúcs témája már a görög csőd lehet. „Európa csak akkor segít, ha Görögország kész végrehajtani a reformokat. Hétfőn csak konzultációs ülés lesz, ha Athén nem állapodik meg a nemzetközi intézményekkel” – mondta a német kormányfő.
A nyugdíjkiadások csökkentését, az áfa emelését és a munkaerőpiaci szabályok lazítását azonban továbbra is elutasítja Athén. „Az Európai Uniónak, – aminek részei vagyunk – vissza kellene találnia az alapelveihez: a szolidaritáshoz, a demokráciához és a szociális igazsághoz. Ez sajnos lehetetlen, amíg ragaszkodik a megszorítások politikájához, amelyek szociális károkat okoznak, és súlyosbítják a recessziót” – fogalmazott a görög kormányfő.
Athénban közben már nem csak a megszorítások ellen tüntetnek, csütörtök este több ezren vonultak fel azért, hogy országuk az euróövezet tagja maradjon. Egyes közgazdászok szerint azonban Görögország hosszútávon akár jól is járhat, ha kiválik az eurózónából, hitelezői viszont hatalmasat buknának. „Rövidtávon nyilván ez nem jó Görögországnak, de akár közép-, hosszútávon óriási szabadságot ad a görög kormánynak, hogy azt a befektetés-orientált politikát megvalósíthassa, amelyre megválasztották. S azt se felejtsük el, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy azok az országok, amelyek hitelezői voltak Görögországnak, nem kapják vissza a pénzüket. Tehát itt tulajdonképpen nagyon rosszul fog járni Németország, Szlovákia és a többi ország is, amely az elmúlt években meghitelezte azt a szörnyű politikát, azt a megszorító politikát, amely idáig vezetett Görögországban” – nyilatkozta Pogátsa Zoltán közgazdász.
Görögország legnagyobb hitelezői az eurózóna országai, valamint a Nemzetközi Valutaalap, amelyek több mint 300 milliárd eurós hitelt adtak Athénnak 2010 óta – ez szinte teljes egészében a korábbi hitelek törlesztésére ment el.
