Dán nem a még több uniós előírásra
Nemet mondtak a dánok a még több uniós előírásra. A csütörtöki népszavazáson a választók 53 százaléka elutasította, hogy az ország bel- és igazságügyi szabályozását az uniós rendszerhez igazítsák. Dánia 1992-ben szintén népszavazás után döntött úgy, hogy kimarad a maastrichti szerződésből. Nagy-Britanniához és Írországhoz hasonlóan ezért nem kellett eddig a brüsszeli elváráshoz igazítani a dán jogrendet.
Hiába kampányolt a kormány és az ellenzék is az uniós integráció mellett, a dánok nem akarnak több Európát. Dánia belügyi és igazságügyi rendszere a britekéhez és az írekéhez hasonlóan egyedi, az ország a kilencvenes évek elején kapott felmentést. Most az uniós rendőrség, az Europol reformja miatt volt szükség népszavazásra, mert egyszerűsödne az országok közötti adatcsere, amelyet a jelenlegi dán jogszabályok tiltanak. „Szerintem ez nem visszalépés, inkább csak nem léptünk előre. Tudom, hogy nincs köze a rendőrség munkájához annak, hogy a dánok nemet mondtak. Egyszerűen túl sok válság van az EU-n belül a görög válságtól a menekültügyig, amelyre Brüsszelben nem tudtak megoldást találni, és az embereknek ez nem kell” – mondta Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök.
A kormánypárton kívül a legnagyobb ellenzéki párt is az igenek mellett kampányolt. A végeredmény így a bevándorlásellenes Dán Néppárt számára jelent győzelmet, amely az elutasítás mellett volt. „Először is most újra kell tárgyalni a dán Europol-tagságot. Ez lényegében másodlagos ahhoz képest, hogy kiderült: a dánok többsége nem ért egyet a kormánnyal és az EU-val a megoldásokat illetően. Az uniós döntések nem a dán emberek igényeit fejezik ki” – fogalmazott a párt vezetője, Kristian Thulesen Dahl.
A népszavazást a legnagyobb érdeklődéssel a brit kormány figyelte. David Cameronék 2017-re terveznek hasonló referendumot, de ott a kérdés nem az lesz, hogy elmélyítsék-e az együttműködést, hanem hogy maradjanak-e egyáltalán az EU tagjai.
