Orosz Davosnak is nevezik a szentpétervári találkozót, amelyen felszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki továbbra is Oroszország legfontosabb gazdasági partnerének tartja az Európai Uniót. „A jól ismert ügyek ellenére számunkra az Európai Unió a kulcsfontosságú gazdasági partner marad. Az EU a legközelebbi szomszédunk, és természetesen nem mindegy, hogy mi történik a szomszédságunkban az európai országokkal és az európai gazdasággal” – mondta az orosz elnök.
Az Európai Unió éppen most hosszabbította meg egy évvel az Oroszország elleni szankciókat, amelyeket a Krím félsziget elcsatolása miatt vezettek be. Oroszország válaszul korlátozásokat vezetett be az unióval szemben.
„Nem Oroszország kezdeményezte a mostani helyzetet, a megoszlást és a problémákat: a szankciók bevezetését. Minden akciónk korábban és ma is csak válaszintézkedés. De mi, mint ahogy az orosz nép mondja, nem tartunk be Európának, és készek vagyunk közeledni ottani partnereinkhez. De ez semmiképpen sem lehet egyoldalú folyamat” – tette hozzá Vlagyimir Putyin.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter is úgy látja, hogy az uniós tagországok ugyan megszavazzák a szankciókat Oroszország ellen, de külön-külön együttműködésre törekszenek Oroszországgal. „A szankciós politika dacára rendkívül éles verseny folyik az uniós tagországok között az Oroszországgal folytatott energetikai és ipari együttműködés szorosabbra fűzése tekintetében. Magyarország is természetesen részese ennek a versenynek. A mai napon több olyan megállapodást kötöttünk, amellyel a magyar–orosz energetikai és ipari kapcsolatokat szorosabbra fűzzük. A Gazprommal gyakorlatilag megállapodtunk minden részletkérdésben a hosszú távú gázvásárlási megállapodásunk módosítása tekintetében: ami azt jelenti, hogy 2019-ig Magyarország gázellátása teljes mértékben biztosított” – nyilatkozta Szijjártó Péter, aki tárgyalt a Roszatom vezetőivel is: a megbeszélés fő témája a paksi atomerőmű volt.
„Mára az Európai Unió minden eljárást lezárt, egyedül a közbeszerzési és versenyjogi aspektusok vizsgálata zajlik normál menetrendben, tehát nincsen semmi rendkívüli esemény, a műszaki tervek előkészítése zajlik, így semmi okunk nincs arra, hogy a paksi atomerőmű építkezésével kapcsolatban változtassunk a menetrenden, 2018-tól az építkezés el tud kezdődni” – fogalmazott a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó jelezte, hogy az ipari együttműködésben is közeledik a két ország: magyar és orosz vállalatok közösen indulnak egy egyiptomi tenderen 700 vasúti kocsi legyártására.
