
A nyugati sajtó is foglakozik Kovács Béla kémügyével, a lapok arra emlékeztetnek, hogy a jobbikos politikus a Krím bekebelezését is támogatta. Az elmúlt öt évben az unióban a tagállami hatóságok 26 esetben kérték politikusok mentelmi jogának felfüggesztését, ebből egy volt kémügy.
Az eljárások jelentősebb részét korrupcióval összefüggő nyomozás miatt indítják, a Kovács Béláéhoz hasonló kémgyanú jelenleg egy lett képviselőnővel kapcsolatban fogalmazódott meg. A lett hatóságok szerint az orosz nemzetiségű, az EP-ben a lettországi orosz kisebbség érdekében fellépő Tatjana Zdanoka Lettország, illetve az Európai Unió ellen kémkedik. Ügyében most indult az eljárás.
Az egyik legismertebb mentelmi jogi ügy a francia Nemzeti Front vezetőjének, Marine Le Pennek az esete, aki még 2010-ben azt mondta, hogy a Lyon utcáin imádkozó muszlimok Franciaország náci megszállására emlékeztetik. A politikus mentelmi jogát 2011-ben kérte ki a francia ügyészség gyűlöletbeszéd vádjával, az európai parlamenti jogi procedúra két évig tartott. Kovács Bélával a nyugati sajtó is foglalkozik.
Az esetlegesen Moszkvának kémkedő jobbikos politikus ügyéről számos lap beszámolt, azt is megemlítik, hogy az ukrán válság miatt Moszkva növelte hírszerzési tevékenységét az EU-ban és az oroszok előszeretettel használnak erre szélsőjobboldali pártokat. A nyugat-európai cikkírók is felhívják a figyelmet, hogy Kovács Béla volt az, aki támogatta és törvényesnek nevezte Krím orosz bekebelezését – tudósít a Hír TV munkatársa Brüsszelből.