Irakban, a polgárháború szélére sodródott országban mintegy 300 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, miután a múlt héten iszlamista fegyveresek összehangolt támadást indítottak több nagyváros ellen. Egyes jelentések szerint az Iraki és Levantei Iszlám Állam nevű szervezet tömeges kivégzéseket hajtott végre - az ENSZ emberi jogi főbiztosa háborús bűncselekménynek nevezte a történteket.
Az Egyesült Államok 275 katonát küldött a bagdadi amerikai nagykövetség védelmére, de harcoló alakulatokat nem irányít az országba. Amerika Iránnal közösen kezelné az iraki válságot, a két állam képviselői hétfőn Bécsben egyeztettek az esetleges együttműködésről.
– Jusson eszünkbe, hogy van egy nem túl távoli példa az amerikai-iráni együttműködésre, 2003-ban Washington és Teherán együtt dolgozott a tálibok megfékezésén; és ez egy elég sikeres kísérlet volt. Szóval ez nem példa nélküli. Most Irakban persze nagyobb a tét, nagyobb és sokrétűbb a probléma. Nemcsak a terroristákról van szó, az csak a nagy mértékű iraki elégedetlenség tünete – mondta Bilal Saab, az Atlanti Tanács közel-kelet szakértője.
A Brookings Institute főmunkatársa szerint éppen Irán a mostani helyzet egyik okozója.
– Síita-párti, szélsőségespárti a politikájuk. Sok évet töltöttek Irak destabilizálásával az amerikai katonai jelenlét idején. Sosem támogatták a többfelekezeti kormányt Irakban. Örömmel támogatták azokat a milíciákat, amelyek nem engedték, hogy Irak kiemelkedjen az erőszakból. Szerintem Irán teljesen más politikát folytat majd, mint amilyet mi akarunk – tette hozzá Michael O'Hanlon.
A terrorszervezet emberei a szunnita, a kormány tagjai a síita vallási felekezethez tartoznak. A kisebbségi szunniták régóta panaszkodnak arra, hogy a bagdadi vezetés elnyomja őket. Barack Obama kijelentette: Washington csak akkor segít Iraknak, ha a miniszterelnök több szunnitát hív meg a többségében síita kabinetbe.
