
A luxemburgi Jean-Claude Junckert választották meg az Európai Bizottság elnökének. Az Európai Parlamentben Juncker programbeszédében a szociális piacgazdaság mellett érvelt, és elmondta, csak akkor lesz vége a válságnak, ha elérjük Európában a teljes foglalkoztatottságot. A nagyobb pártok támogatták a jelöltet, a kisebb frakciók azonban ellene voksoltak.
Miután az Európai Néppárt megnyerte a május 25-i európai parlamenti választásokat, az európai állam- és kormányfők Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt jelölték az Európai Bizottság elnöki pozíciójába a magyar és a brit miniszterelnök ellenszavazata mellett. A jelöltet az Európai Parlamentnek kell megválasztania. Juncker közel ötvenperces beszédben vázolta a programját. „Európa elveszítette szavahihetőségét, az unió és a polgárok közötti távolság növekedett. Csak a teljesen vakok és süketek nem látják ezt. Az Európai Uniónak nagyon gyakran kell magyarázkodnia és folyamatosan az a kötelessége, hogy még jobban megmagyarázza ezt a polgároknak. Európának egy széles körű reformtervre van szüksége” – mondta Jean-Claude Juncker.
Juncker felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a parlament ugyan megválaszthatja a bizottság elnökét, de nem dirigálhat neki. A jelöltet támogatásáról biztosította a néppárti frakció, bár a tizenkét fideszes képviselő jelezte, nemmel fognak szavazni. A szocialisták szintén felsorakoztak Juncker mögé, számos célkitűzését dicsérték, ugyanakkor óvtak a túlzott pénzügyi szigortól. „Úgy véljük, hogy azok az országok, amelyek ambiciózus reformokat hajtanak végre, azokat nem szabad megfojtani a könyvelői típusú költségvetési szigorral. Persze a szabályokat tiszteletben kell tartani, de ezek a növekedést kell, hogy szolgálják” – mondta a szocialisták frakcióvezetője.
A liberálisok szintén támogatásukról biztosították Junckert, míg a baloldaliak, a zöldek egy része, valamint az euroszkeptikusok és a szélsőségesek ellenvetésüknek adtak hangot. Nem meglepő módon a David Cameron brit miniszterelnök pártját is soraiban tudó európai konzervatívok nem tartják alkalmasnak Junckert a feladatra. „Nem hiszünk abban a folyamatban, amelynek eredményeképpen ön idáig eljutott, nem hiszünk ebben a mandátumban. Másfelől pedig nem hiszünk benne, hogy Európa reformját ön megfelelően le tudná vezényelni. Bárcsak ne lenne igazam, bárcsak ön bebizonyítaná az elkövetkezendő évek során, hogy nem egy régi kor utolsó embere, hanem egy új kor első embere” – emelte ki Syed Kamall brit politikus.
A beszédeket egy közjáték zavarta meg. Amikor a függetlenek nevében a francia Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen kapott szót, akkor saját beszédének elmondásába kezdett a görög kommunista párt képviselője, Konstantinos Papadakis. A képviselőt végül az Európai Parlament elnökének utasítására kivezették az ülésteremből, de a szavazáson már részt vehetett. A titkos voksolás során a minősített többséghez 376 szavazatra volt szükség, ehhez képest Jean-Claude Junckert 422 szavazattal választották meg az Európai Bizottság következő elnökének. Juncker ellen 250-en szavaztak, 47-en tartózkodtak, tíz szavazólap érvénytelen volt.