A Radikális Baloldal Koalíciója, a Sziriza „A remény közeleg” szlogennel kampányolt az évek óta tartó megszorítások ellen. A pártszövetség a szavazatok 36,3 százalékával nyert. „A győzelmünk Európa minden olyan népe számára is győzelmet jelent, amely a közös európai jövőnket elpusztító megszorítások ellen harcol” – mondta a párt vezetője, Aléxisz Cíprasz, akit a görög elnök már ki is nevezett kormányfőnek.
A Szirizának nincs abszolút többsége a parlamentben, 149 mandátumot szerzett meg a 300-ból. Cíprasz egy jobboldali politikai erővel, a Független Görögök párttal lép koalícióra.
„A remény kifejezheti a görög választóknak azt az érzését, vágyát, hogy a dolgok mostantól másképp mennek vagy másképp mehetnek, mint eddig. Nyilván itt arra gondolnak, hogy nem kívánnának már semmilyen újabb megszorító intézkedést elviselni, tehát a nyugdíjak csökkentése, a bérek csökkentése, az elbocsátások ellen vannak. Nagyon fontos és jellegzetes, hogy a tegnapi exit poll egyik felmérése szerint a munkanélküliek – akiknek a számaránya egyébként ma Görögországban meghaladja a 25 százalékot – fele a Szirizára szavazott” – nyilatkozta Fokasz Nikosz, az ELTE tanára a Hír TV-nek.
„Nincs ingyenebéd”
A Sziriza az államadósság egy részének elengedését követelte a kampányban. Görögország az elmúlt években 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Uniótól, a Nemzetközi Valutaalaptól és a Világbanktól. „Nincs ingyenebéd” – üzente Alekszisz Cíprasznak az euróövezet központi bankjának igazgatótanácsi tagja. „Cíprasz úrnak fizetnie kell, ezek a játékszabályok, nincs lehetőség egyoldalú magatartásra Európában. Ez persze nem zárja ki az adósság újraütemezését. Ha nem fizet, az államcsődöt, az pedig az európai szabályok megsértését jelenti” – fogalmazott Benoit Coeuré.
Németország, az Európai Unió vezető hatalma és Görögország egyik legnagyobb hitelezője a megszorításokkal járó reformok folytatását várja az új görög kormánytól.
Piaci elemzők nem számolnak azzal, hogy a hitelezők elengedik az államadósság egy részét. „Úgy gondolom, a piac, illetve hogy az EU-vezetők többsége is arra számít, hogy valami óvatos kompromisszummal azért kielégíthetik a Sziriza és a görög választók igényeit, de a megállapodások nagy, átfogó újragondolása, újratárgyalása nem várható” – mondta Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház vezető elemzője.
A Törökországban tartózkodó magyar külügyminiszter tudomásul vette a görög választások eredményét. „Tiszteletben tartjuk a görög emberek döntését, és reméljük, hogy hatékony együttműködést tudunk kialakítani Görögország új kormányával. Van néhány közös kihívásunk, amelyet le kell küzdenünk, és megoldást kell találnunk” – nyilatkozta Szijjártó Péter.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker levélben gratulált egykori riválisa választási győzelméhez. Aléxisz Cíprasz volt ugyanis a radikális baloldal jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára.
Vegyes fogadtatás Brüsszelben
Az Európai Unióban vegyes a görög választási eredmény fogadtatása. A görög adósság a téma az eurózóna pénzügyminisztereinek délutáni tanácskozásán is – számolt be Brüsszelből tudósítónk.
David Cameron is megszólalt, aki szerint fokozza a bizonytalanságot a győzelem. A konzervatív oldal nem akar foglalkozni a görög adósság újratárgyalásával, elengedéséről pedig hallani sem akar.
Arató László szerint komoly viták várhatók még a témában, az azonban biztos, hogy a pénzt vissza kell fizetnie az országnak – ez Brüsszel álláspontja.
A konzervatív oldal nem akar foglalkozni adósság-újratárgyalással, adósságelengedéssel pedig főképp nem. Ugyanakkor a szocialisták frakcióvezetője, Gianni Pittella kijelentette, hogy nem lehet tabutéma tovább a görög adósság újratárgyalása, mert a görög nép választott, és úgy döntött, hogy szakít a diktátumokkal, a megszorítás politikájával, az európai trojkának a pénzügyi elvárásaival. Úgy látja, itt még komoly viták lesznek az elkövetkezőkben.
Az Európai Bizottság nem szokott választási eredményeket kommentálni, de korábban a tisztségviselői már világosan kifejtették, hogy a nemzetközi kötelezettségeket Görögországnak is be kell tartania – ez lefordítva annyit tesz, hogy a pénzt vissza kell fizetni.
Készek az együttműködésre
Németország kész az együttműködésre az új görög kormánnyal, de elvárja a hitelek fejében vállalt reformok és kiadáscsökkentések teljesítését – közölte a német külügyminiszter. Az Európai Bizottság elnöke gratulált a választást megnyerő Szirizának, és támogatásáról biztosította a gazdasági növekedés beindításában.
A német kormány az új görög kormánytól is elvárja az állami kiadások csökkentését. „Együttműködést ajánlunk Görögországnak, de reméljük, hogy Athén tartja magát a vállalt kötelezettségeihez” – mondta a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier.
Bár a Sziriza vezetője, Aléxisz Cíprasz azzal kampányolt, hogy kormányra kerülése esetén kiharcolja a több mint 300 milliárd eurós görög államadósság egy részének elengedését, erről a német kormány egyelőre hallani sem akar. Sajtójelentések szerint Angela Merkel kancellár zárt ajtók mögött arról beszél, hogy az euroövezet már kibírná a görögök kiválását.
„Szerintem nem kell második euróválságra számítani. Nagyon erős intézményi alapokon áll az euróövezet. Ezt jelzik a pénzpiaci szereplők is” – hangsúlyozta a DZ Bank elemzője.
Juncker nem a kormány miatt szereti őket
Az Európai Bizottság elnöke, Jean Claude-Juncker közleményben gratulált Aléxisz Cíprasznak, aki néhány hónapja Juncker brüsszeli posztjára volt a radikális baloldal jelöltje. „Mindig is szerettem Görögországot, de nem a kormány összetétele miatt. Miért is változna meg most a véleményem az országról? Felvesszük a kapcsolatot az új kormánnyal és meglátjuk, mi lesz” – mondta Jean-Claude Juncker. Elemzők szerint az új görög kormány kénytelen lesz kompromisszumot kötni a külföldi hitelezőkkel.
„Nem hiszem, hogy a görög kormány öngyilkosságot akar elkövetni azzal, hogy felrúgja a korábbi megállapodásokat. Ezzel együtt, úgy gondolom, újra tudják tárgyalni a feltételeket, hiszen a megszorítás nemcsak Görögországnak, de Európának sem hasznos” – mondta George Tzogopoulosz külpolitikai elemző.
A felmérések szerint a görögök többsége szeretné megtartani az eurót, és az Európai Unióban képzeli el a jövőjét.
