
Letette a miniszterelnöki esküt Aléxisz Cíprasz, a parlamenti választáson győztes Sziriza vezetője. A radikális baloldali alakulat jobboldali párttal köt koalíciót, az unióellenesség és a nemzetközi mentőcsomagért vállalt megszorítások elutasítása köti össze őket. Az euróövezet központi bankjának egyik vezetője már megüzente az új kormánynak, hogy törlesztenie kell az államadósságot, elengedéséről szó sem lehet, legfeljebb az átütemezéséről lehet tárgyalni.
A Radikális Baloldal Koalíciója, a Sziriza „A remény közeleg” szlogennel kampányolt az évek óta tartó megszorítások ellen. A pártszövetség a szavazatok 36,3 százalékával nyert. „A győzelmünk Európa minden olyan népe számára is győzelmet jelent, amely a közös európai jövőnket elpusztító megszorítások ellen harcol” – mondta a párt vezetője, Aléxisz Cíprasz, akit a görög elnök már ki is nevezett kormányfőnek.
A Szirizának nincs abszolút többsége a parlamentben, 149 mandátumot szerzett meg a 300-ból. Cíprasz egy jobboldali politikai erővel, a Független Görögök párttal lép koalícióra.
„A remény kifejezheti a görög választóknak azt az érzését, vágyát, hogy a dolgok mostantól másképp mennek vagy másképp mehetnek, mint eddig. Nyilván itt arra gondolnak, hogy nem kívánnának már semmilyen újabb megszorító intézkedést elviselni, tehát a nyugdíjak csökkentése, a bérek csökkentése, az elbocsátások ellen vannak. Nagyon fontos és jellegzetes, hogy a tegnapi exit poll egyik felmérése szerint a munkanélküliek – akiknek a számaránya egyébként ma Görögországban meghaladja a 25 százalékot – fele a Szirizára szavazott” – nyilatkozta Fokasz Nikosz, az ELTE tanára a Hír TV-nek.
A Sziriza az államadósság egy részének elengedését követelte a kampányban. Görögország az elmúlt években 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Uniótól, a Nemzetközi Valutaalaptól és a Világbanktól. „Nincs ingyenebéd” – üzente Alekszisz Cíprasznak az euróövezet központi bankjának igazgatótanácsi tagja. „Cíprasz úrnak fizetnie kell, ezek a játékszabályok, nincs lehetőség egyoldalú magatartásra Európában. Ez persze nem zárja ki az adósság újraütemezését. Ha nem fizet, az államcsődöt, az pedig az európai szabályok megsértését jelenti” – fogalmazott Benoit Coeuré.
Németország, az Európai Unió vezető hatalma és Görögország egyik legnagyobb hitelezője a megszorításokkal járó reformok folytatását várja az új görög kormánytól.
Piaci elemzők nem számolnak azzal, hogy a hitelezők elengedik az államadósság egy részét. „Úgy gondolom, a piac, illetve hogy az EU-vezetők többsége is arra számít, hogy valami óvatos kompromisszummal azért kielégíthetik a Sziriza és a görög választók igényeit, de a megállapodások nagy, átfogó újragondolása, újratárgyalása nem várható” – mondta Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház vezető elemzője.
A Törökországban tartózkodó magyar külügyminiszter tudomásul vette a görög választások eredményét. „Tiszteletben tartjuk a görög emberek döntését, és reméljük, hogy hatékony együttműködést tudunk kialakítani Görögország új kormányával. Van néhány közös kihívásunk, amelyet le kell küzdenünk, és megoldást kell találnunk” – nyilatkozta Szijjártó Péter.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker levélben gratulált egykori riválisa választási győzelméhez. Aléxisz Cíprasz volt ugyanis a radikális baloldal jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára.
Az Európai Unióban vegyes a görög választási eredmény fogadtatása. A görög adósság a téma az eurózóna pénzügyminisztereinek délutáni tanácskozásán is – számolt be Brüsszelből tudósítónk.
David Cameron is megszólalt, aki szerint fokozza a bizonytalanságot a győzelem. A konzervatív oldal nem akar foglalkozni a görög adósság újratárgyalásával, elengedéséről pedig hallani sem akar.
Arató László szerint komoly viták várhatók még a témában, az azonban biztos, hogy a pénzt vissza kell fizetnie az országnak – ez Brüsszel álláspontja.
A konzervatív oldal nem akar foglalkozni adósság-újratárgyalással, adósságelengedéssel pedig főképp nem. Ugyanakkor a szocialisták frakcióvezetője, Gianni Pittella kijelentette, hogy nem lehet tabutéma tovább a görög adósság újratárgyalása, mert a görög nép választott, és úgy döntött, hogy szakít a diktátumokkal, a megszorítás politikájával, az európai trojkának a pénzügyi elvárásaival. Úgy látja, itt még komoly viták lesznek az elkövetkezőkben.
Az Európai Bizottság nem szokott választási eredményeket kommentálni, de korábban a tisztségviselői már világosan kifejtették, hogy a nemzetközi kötelezettségeket Görögországnak is be kell tartania – ez lefordítva annyit tesz, hogy a pénzt vissza kell fizetni.
Németország kész az együttműködésre az új görög kormánnyal, de elvárja a hitelek fejében vállalt reformok és kiadáscsökkentések teljesítését – közölte a német külügyminiszter. Az Európai Bizottság elnöke gratulált a választást megnyerő Szirizának, és támogatásáról biztosította a gazdasági növekedés beindításában.
A német kormány az új görög kormánytól is elvárja az állami kiadások csökkentését. „Együttműködést ajánlunk Görögországnak, de reméljük, hogy Athén tartja magát a vállalt kötelezettségeihez” – mondta a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier.
Bár a Sziriza vezetője, Aléxisz Cíprasz azzal kampányolt, hogy kormányra kerülése esetén kiharcolja a több mint 300 milliárd eurós görög államadósság egy részének elengedését, erről a német kormány egyelőre hallani sem akar. Sajtójelentések szerint Angela Merkel kancellár zárt ajtók mögött arról beszél, hogy az euroövezet már kibírná a görögök kiválását.
„Szerintem nem kell második euróválságra számítani. Nagyon erős intézményi alapokon áll az euróövezet. Ezt jelzik a pénzpiaci szereplők is” – hangsúlyozta a DZ Bank elemzője.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean Claude-Juncker közleményben gratulált Aléxisz Cíprasznak, aki néhány hónapja Juncker brüsszeli posztjára volt a radikális baloldal jelöltje. „Mindig is szerettem Görögországot, de nem a kormány összetétele miatt. Miért is változna meg most a véleményem az országról? Felvesszük a kapcsolatot az új kormánnyal és meglátjuk, mi lesz” – mondta Jean-Claude Juncker. Elemzők szerint az új görög kormány kénytelen lesz kompromisszumot kötni a külföldi hitelezőkkel.
„Nem hiszem, hogy a görög kormány öngyilkosságot akar elkövetni azzal, hogy felrúgja a korábbi megállapodásokat. Ezzel együtt, úgy gondolom, újra tudják tárgyalni a feltételeket, hiszen a megszorítás nemcsak Görögországnak, de Európának sem hasznos” – mondta George Tzogopoulosz külpolitikai elemző.
A felmérések szerint a görögök többsége szeretné megtartani az eurót, és az Európai Unióban képzeli el a jövőjét.