Orbán Viktor magyar miniszterelnök a strasbourgi plenáris ülésszak keretében szólalt fel. A kormányfő a soros magyar elnökség programját mutatta be.
Én személyesen is másodszor látom el ezt a feladatot, álltam már itt önök előtt, másodszor mutatom be önöknek a magyar elnökség programját. 34 éve vagyok parlamenti képviselő, ezért tudom, hogy megtiszteltetés, hogy önök most meghallgatnak engem. Miniszterelnökként beszélni a parlamenti képviselők előtt mindig megtiszteltetés
− kezdte a magyar soros elnökség programját bemutató beszédét Orbán Viktor.
Most nehezebb az Unió helyzete
Van összehasonlítási alapom − folytatta a kormányfő. 2011-ben, az első elnökségünk idején is válságokkal küzdöttünk. Kezelnünk kellett akkor a pénzügyi válság következményeit, az arab tavasz következményeit és a fukusimai katasztrófát − sorolta.
Akkor erősebb Európát ígértünk és teljesítettük is, amit vállaltunk, elfogadtuk az első európai szintű romastratégiát és a Duna-stratégiát is. A mi elnökségünk alatt indítottuk el az európai szemeszter nevű gazdaságpolitikai koordinációs folyamatot, ami akkor még valóban az volt, aminek hívták. És az első elnökségünk alatt fordult elő utoljára, hogy az Unió sikeresen lezárt egy csatlakozási folyamatot, Horvátország csatlakozását. Emlékeztetőül mindez 2011-ben történt. Nem volt könnyű, de a munkánk ma sokkal nehezebb, mint akkor volt
− emelte ki Orbán Viktor.
Nehezebb, mert az unió helyzete ma jóval súlyosabb, mint 2011-ben. És talán súlyosabb, mint az Unió története során bármikor. Mit látunk ma? Ukrajnában, vagyis Európában háború dúl, súlyos konfliktusok pusztítanak és hatnak ki ránk a Közel-keleten és Afrikában, és mindegyik konfliktus magában hordozza az eszkaláció veszélyét. A migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket ölt, az illegális migráció és a biztonsági fenyegetések most már azzal fenyegetnek, hogy a schengeni térség szétesik
− hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.
Mindeközben Európa veszít globális versenyképességéből. Mario Draghi szerint Európát lassú agónia fenyegeti, és idézhetem Macron elnök urat is, aki szerint Európa meghalhat, mert két-három éven belül kiszorul a piacairól − mondta Orbán Viktor, aki szerint látható, hogy az Unió a saját sorsát meghatározó döntések előtt áll.
Jelentem a tisztelt képviselőtársaknak, hogy eddig 585 tanácsi munkacsoport ülést vezettünk le, huszonnégy nagyköveti tanácskozást elnököltünk, megtartottunk nyolc formális és tizenkét informális tanácsülést 69 elnökségi rendezvényt bonyolítottunk Brüsszelben, 92 rendezvényt pedig Magyarországon. A magyarországi rendezvényeinken több mint tízezer vendéget köszönthettünk. Tájékoztatom Önöket, hogy a tanácsi jogalkotási munka teljes gőzzel zajlik, 52 jogalkotási dosszién dolgozunk a Tanács különböző szintjein
− számolt be róla a kormányfő.
Készen az együttműködésre
Az elnökség kész bármikor megkezdeni a trilógus tárgyalásokat is az Európai Parlamenttel. Jelenleg mindössze két-két jogalkotási dossziéban folytatunk trialógust önökkel, de van még negyvenegy dosszié, amiben erre szükség lenne és várjuk, hogy ez megtörténhessen – tette hozzá a miniszterelnök. Kiemelte: tudja, hogy választások voltak, és ilyenkor nehéz intézményi átmenetnek vagyunk tanúi, de most már eltelt négy hónap, és mi készen állunk arra, hogy a negyvenegy konzultációra váró dossziéban is együttműködhessünk önökkel.
A magyar elnökség tisztességes közvetítőként és konstruktív együttműködésre törekszik valamennyi tagállammal és intézménnyel, ugyanakkor a magyar elnökség meg fogja védeni a Tanács szerződéseken alapuló jogosítványait, például az Európai Parlament és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás tekintetében is − tette hozzá.
De tisztelt képviselők! Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Az elnökség nem csupán ügyintézés, a magyar elnökségnek politikai felelőssége is van. Azért jöttem most ide Önökhöz Strasbourgba, hogy bemutassam, mit javasol a magyar elnökség Európának ebben a válságos időszakban. A legfontosabb, hogy a mi uniónknak változnia kell. A magyar elnökség a változás hangja és annak katalizátora kíván lenni
− emelte ki a miniszterelnök.
A legfontosabb, hogy a mi uniónknak változnia kell. A magyar elnökség a változás hangja és annak katalizátora kíván lenni. A döntéseket az unió tagállamainak és az intézményeinek kell meghozniuk, nem a magyar elnökségnek
– hívta fel a figyelmet a kormányfő, aki szerint a magyar elnökség problémákat vet fel és javaslatokat tesz az unió békéje, biztonsága és jóléte érdekében.
Első helyen a versenyképesség
Szinte mindenben osztom Letta és Draghi elnök urak jelentéseinek helyzetértékelését. Röviden az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé. Az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké. A világkereskedelmi részesedésünk csökken. Az Unió vállalatai kétszer-háromszor magasabb villamos energiaárakkal szembesülnek, mint az Egyesült Államokban. A földgáz árak itt négyszer-ötször magasabbak
– sorolta a problémákat Orbán Viktor.
Az orosz energiáról való leválás következtében az Európai Unió jelentős GDP növekedést veszített el, és közben jelentős pénzügyi forrásokat kellett átcsoportosítani energiatámogatásokra és a cseppfolyósított földgáz behozatalához szükséges infrastruktúra megépítésére. Az európai vállalatoknak a fele az energiaköltséget tekinti a beruházások fő akadályának. Az energiát intenzíven használó iparágak esetében, melyek fontosak az unió gazdaságában, a termelés 10-15 százaléka esett vissza
– hívta fel a figyelmet.
Mélyen tisztelt elnök asszony! A magyar elnökség azt javasolja, hogy ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál erre a problémára. Ez nincs így. Még ha teljesülnek is a megújuló energiaforrások telepítésére vonatkozó célkitűzések, még ha teljesülnek is a céljaink, induljunk ki ebből, legyünk pozitívak, minden elemzés szerint 2030-ig nem csökken jelentősen azoknak az üzemóráknak az aránya, amelyben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák majd meg az energiaárakat. Ezzel szembe kell néznünk
– mondta Orbán Viktor.
Az európai zöld megállapodás alapja az volt, hogy új zöld munkahelyeket hozunk létre. Azonban a kezdeményezés értelme megkérdőjeleződik, a dekarbonizáció az európai termelés visszaeséséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezet
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az autóipar az uniós tervezés hiányának egyik legkirívóbb példája, ahol iparpolitika nélkül alkalmazzuk a klímapolitikát. Úgy alkalmazzuk a klímapolitikát, hogy közben nincs iparpolitikánk. Az EU azonban nem követte a klíma ambíciókat, az európai beszállítói lánc átalakításának ösztönzésével. Ezért az európai vállalatok jelentős piaci részesedést veszítenek. Ha pedig a kereskedelmi korlátozások felé lépünk, és látom, vannak ilyen tervek, higgyék el, még több piacot fogunk veszíteni
– vezette le Orbán Viktor. Hozzáfűzte: Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti termelékenységi szakadék kialakulásának fő oka a digitális technológia volt, és úgy tűnik, hogy a mi lemaradásunk, Európa lemaradása tovább nő. A mi vállalataink feleannyit költenek kutatásra és fejlesztésre GDP arányában, mint az Egyesült Államok vállalatai. Ehhez társulnak még kedvezőtlen demográfiai folyamatok. Látható a számokból, a migráció nem kompenzálja az EU népességének természetes csökkenését. Vagyis ez azt jelenti, hogy Európa modern kori történelme során először lépünk be egy olyan időszakba, amikor a termelésünk a GDP növekedését nem fogja támogatni a munkaerő folyamatos növekedése, ami óriási kihívás
– mondta a miniszterelnök.
Draghi és Macron elnök urak után én is azt mondom, a helyzet súlyos és azonnali cselekvést igényel. A huszonnegyedik órában vagyunk, a most úttörőnek számító technológiákban néhány éven belül eldől, hogy ki marad talpon. Kérem, fontolják meg, hogy a leépülő ipari kapacitásokat sokkal nehezebb visszahozni, mint megtartani. Az elveszített készség, tapasztalat és szaktudás nem vagy csak nagyon nehezen pótolható. Nem akarom önöket azzal áltatni, hogy van könnyű vagy egyszerű megoldás. Ezek súlyos kihívások és súlyos gondok
– emelte ki Orbán Viktor.
De szeretném az intézményi ciklus elején egyértelművé tenni, hogy a tagállamok ezen a téren gyors és határozott fellépést várnak az európai intézményektől. Várjuk, a tagállamok várják az adminisztratív terhek csökkentését. Várjuk a túlszabályozás enyhítését, várjuk a megfizethető energia biztosítását, várjuk a zöld iparpolitikát, várjuk a belső piac erősítését, várjuk a tőkepiaci uniót, és a tagállamok várják a kereskedelempolitika szélesítését, blokkosítás helyett a konnektivitást növelő kereskedelempolitikát
– sorolta a legsürgősebb feladatokat a kormányfő.
Elnök asszony, van néhány siker, amire építhetünk. Az Európai Unió dinamikusan fejlődő akkumulátoripara ilyen siker, legalábbis ezt mondja Draghi elnök úr. Az akkumulátor technológiára fordított közfinanszírozás az elmúlt évtizedben átlagosan 18 százalékkal nőtt, és ez kulcsfontosságú volt Európa pozíciójának megerősítésében. Ma már Európa, Japán és Dél Korea mögött harmadik helyen áll az akkumulátor tárolási technológiákra vonatkozó szabadalmi bejelentések terén. Ez nagy javulás. Úgy látszik, hogy a célzott és stratégiai beavatkozás Európa számára sikeres és előnyös lehet
– fogalmazott Orbán Viktor.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A magyar elnökség célja, hogy elfogadjunk egy új európai versenyképességi megállapodást az Európai Tanács budapesti informális ülésén november 8-án, egy új versenyképességi paktumot. Meggyőződésem, hogy a legmagasabb szintű politikai elkötelezettség lendületet ad az európai versenyképességi fordulathoz, amire szükségünk van. Javaslom, hogy ezt állítsuk az előttünk álló intézményi ciklus cselekvési tervének középpontjába
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Hatalmas a migrációs teher
Engedjék meg, hogy a versenyképesség után mondjak néhány szót a migrációs válságról is – tért át a következő fontos témára a kormányfő.
Európát évek óta sújtja a migrációs nyomás. Hatalmas terhet ró különösen az Unió külső határain elhelyezkedő tagállamokra. Az Unió külső határait meg kell védeni. A külső határok védelme az Unió egészének érdekeit szolgálja, ezért ahhoz az Uniónak érdemi támogatást kellene nyújtania. Nem először állok itt önök előtt, és nem először mondom el, önök is láthatják, hogy 2015 óta Magyarország is és személyesen én is komoly politikai vitákat vívok a migráció ügyében. Sok mindent láttam már, láttam kezdeményezéseket, csomagokat, javaslatokat, amiket nagy reményekkel fogadtak és mind sikertelennek bizonyult. Ennek egyetlen oka van, higgyék el nekem, hogy külső hotspotok nélkül nem tudjuk megvédeni az európaiakat az illegális migrációtól
– hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Kifejtette: Ha egyszer valakit beengedünk, azt többet nem fogjuk tudni hazaküldeni. Ha van a tartózkodási jog alapja, ha nem, egyetlen megoldás van. Csak azokat szabad beengedni az Unió területére, akiknek erre előzetesen megadtuk az engedélyt, és belépni csak az engedéllyel lehet az unióba. Minden más megoldás megítélésem szerint illúzió
– mondta a kormányfő.
Ne álltassuk magunkat. Az EU menekültügyi rendszere ma nem működik. Az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte. Több tagállam már tiltakozott is ez ellen, de szeretném megismételni, a tények magukért beszélnek. Az illegális migráció Európában az antiszemitizmust, a nők elleni erőszakot és a homofóbia erősödését eredményezte. Ha tetszik ez önöknek, ha nem, ezek a tények
– soroltra Orbán Viktor.
A sikertelen migrációs politika következménye is világos. Több tagállam a menekültügyi rendszerből való kimaradás lehetőségeit igyekszik megteremteni
– hangsúlyozta.
Az illegális migráció és a biztonsági félelmek a határellenőrzések tartós és kiterjedt visszaállításához vezettek. Azt hiszem, ideje ezzel a kérdéssel a legmagasabb politikai szinten foglalkozni és megvitatni, újrateremthető-e a schengeni térség valódi működtetéséhez szükséges politikai akarat – mondta Orbán Viktor.
A magyar elnökség egy javaslatot tesz, hozzuk létre a Schengen Summitok rendszerét. Hívjunk össze rendszeresen Schengen Summitokat a schengeni térség állam és kormányfőinek részvételével. Egyszer ez már bejött. Emlékszem, 2008-as gazdasági válságra adott válaszunknak fontos része volt az euróövezet vezetőinek csúcstalálkozója. Ez egy sikeres koordináció volt, amit az is jelez, hogy 2012-ben egy nemzetközi szerződéssel ezt intézményesítettük. Ez az eurócsúcs. Úgy látom, hogy ma a schengeni övezet van hasonló válságban, ezért itt most szükség lenne egy hasonló politikai elköteleződésre, Schengen Summitra és utána pedig egy nemzetközi szerződéssel történő intézményesítésre
– javasolta a miniszterelnök. A magyar elnökség nemcsak azt javasolja, hogy a schengeni térséget erősítsük meg és bővítsük ki. A magyar elnökség azt is javasolja, hogy az év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása
– emelte ki Orbán Viktor.
Tisztelt képviselő hölgyek és urak! A migráció mellett Európát számos egyéb biztonsági kihívás is érinti, ezeknek a megvitatására november 7-én, két nappal az amerikai elnökválasztás után Budapesten összeülő Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója alkalmas fórum lesz. Tisztelt Elnök Asszony! Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, ha az európai biztonságról beszélünk, hogy ma az unió nem képes saját békéjét és biztonságát szavatolni. Szükségünk van az európai biztonság és védelempolitika intézményesítésére. A magyar elnökség ennek egyik talán legjobb útját az európai védelmi ipar és technológiai bázis megerősítésében látja. A magyar elnökség ezért az európai védelmi ipari stratégiára és a védelmi ipari tervre összpontosít
– hangsúlyozta a kormányfő.
De a kihívás ennél azért sokrétűbb, mert érint tagállami és uniós kompetenciákat, sőt nemzetközi szövetségesi struktúrákat is. A magyar elnökség a saját példáját, Magyarország példáját tudja felajánlani, hogy a nemzeti össztermékünk mintegy 2,5 százalékát fordítjuk védelmi kiadásokra, nagy része fejlesztés. Védelmi beszerzéseink túlnyomó többsége európai védelmi ipari forrásokból származik, és a védelmi ipar valamennyi szegmensében zajlanak ipari beruházások Magyarországon európai szereplők részvételével. Ha ez lehetséges volt Magyarországon, ez lehetséges az egész Európai Unióban
–szögezte le.
Folytatni kell az Európai Unió bővítését
A magyar elnökség kiemelt témája a bővítés is. Egyetértés van abban, hogy az unió bővítéspolitikájának, érdemalapúnak, kiegyensúlyozottnak és hitelesnek kell maradnia. A magyar elnökség meggyőződése szerint a nyugat-balkán csatlakozásának felgyorsítása az európai biztonság kulcskérdése. A régió integrációja gazdasági, biztonsági és geopolitikai szempontból egyaránt előnyös az EU számára. Külön figyelmet kell fordítanunk Szerbiára. Szerbia felvétele nélkül a Balkán nem stabilizálható. Amíg Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, addig a Balkán instabil térség marad – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.
Tájékoztatom önöket, tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogy több tagjelölt ország is teljesíti a továbblépés technikai feltételeit, de hiányzik a tagállamok közötti politikai konszenzus. Kérem emlékezzenek vissza arra, hogy az Unió több mint húsz éve tett egy ígéretet. Adtunk egy ígéretet a nyugat-balkáni országoknak az európai perspektívára. A magyar elnökség szerint ideje lenne az ígéretet beváltani. Amit mi tenni tudunk, hogy összehívtuk az Európai Unió–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót, ahol előrelépést szeretnénk elérni
– sürgette Orbán Viktor.
Veszélyben az európai gazdálkodók létbiztonsága
Az európai mezőgazdaságról szólva elmondta, az európai mezőgazdaság versenyképességét a rendkívüli klimatikus körülmények, a megemelkedett költségek és a harmadik országokból érkező import és a túlzott szabályozás jelentősen lerontotta. Ma már nem túlzás, ha azt mondom, hogy mindez az európai gazdálkodók létbiztonságát veszélyezteti. Az élelmiszertermelés és élelmiszerbiztonság stratégiai jelentőségű kérdés minden ország számára és az unió számára is. Ezért a magyar elnökség politikai irányt szeretne mutatni az újonnan felálló Európai Bizottságnak egy versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaság megteremtése érdekében
– hangsúlyozta a kormányfő.
Tisztelt képviselők, a magyar elnökség stratégiai vitát kezdeményezett a mezőgazdaságon túl a kohéziós politika jövőjéről is zajlanak a viták. Bizonyára önök is tudják, hogy az Unió lakosságának mintegy negyede olyan régiókban él, amelynek fejlettségi szintje nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Ezért Európa számára elengedhetetlen a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése. A kohéziós politika nem jótékonyság és nem adomány, valójában az EU legnagyobb beruházási politikája és a belső piac kiegyensúlyozott működésének előfeltétele. A magyar elnökség úgy gondolja, hogy ennek folytatása kulcsfontosságú az Európai Unió versenyképességi potenciáljának megőrzéséhez
– emelte ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor kiemelte: A magyar elnökség közös európai problémákra keres olyan megoldásokat, amelyek a józan ész talaján állnak. De nem csak megoldásokat keresünk, mi magyarok az Európai Unióban továbbra is keressük az álmainkat, a szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját. Keressük az Istent félő és az emberek méltóságát védelmező, a kultúra, a tudomány, a szellem csúcsait ostromló Európát. Nem azért vagyunk tagjai az Európai Uniónak, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. És amíg úgy látjuk, hogy Európát olyanná tudjuk tenni, amilyen lehetne, amíg erre van egy fikarcnyi esély is, addig küzdeni fogunk érte. Mi a magyar elnökségben sikeres Európai Unióban vagyunk érdekeltek, és meggyőződésem szerint elnökségünk sikere az egész Európai Unió sikere lesz. Tegyük újra naggyá Európát. Köszönöm, hogy meghallgattak
– zárta beszédét Orbán Viktor.
Orbán Viktor felszólalása az EP-ben:
Teljes élő adás:
Forrás: Magyar Nemzet
