A háború kezdete óta az EU és tagállamaitól Ukrajna nagyjából 140 milliárd euró összegű pénzügyi, katonai, humanitárius és menekültügyi segítséget kapott. Ennek 65 százaléka vissza nem térítendő támogatásként vagy természetbeni juttatásként, míg 35 százaléka rendkívül kedvezményes kölcsönök formájában érkezett – áll az Európai Bizottság összesítésében.
Tavaly februárban az európai vezetők megállapodtak abban, hogy 2027-ig akár 52 milliárd eurót biztosítanak az Ukrajna Eszköz számára, amely Ukrajna helyreállítását, újjáépítését és modernizációját támogatja. Pár hónappal később, októberben egy G7 csúcson az EU és a G7-partnerek közösen 48 milliárd eurós kölcsönt vállaltak Ukrajna költségvetési, katonai és újjáépítési szükségleteire, amelyet befagyasztott orosz állami vagyon bevételeiből finanszíroznak. Ebből az EU hozzájárulása 19 milliárd euró. Az első 3,2 milliárd dollárt 3 milliárd eurót 2025 januárjában folyósították.
Ezekkel a kötelezettségvállalásokkal az EU támogatásainak összege közel 191 milliárd euróra emelkedik.
További pénzügyi támogatások:
- 2024 júliusában az EU 1,5 milliárd eurót biztosított a befagyasztott orosz eszközökből, ebből:1,4 milliárd euró katonai támogatásra az EPF (Európai Békekeret) keretében,
- 105 millió euró energetikai támogatásra az Ukrajna Eszközből.
Brüsszel 2023 decemberében az európai vezetők támogatásával döntött arról, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Ez nyilvánvalóan politikai döntés volt, nehezményezték is az évek óta az Unió kapujában toporgó balkáni államok, és persze Törökország is. Ukrajna EU tagsága olyan terhet róna a blokkra, amely félő, hogy szétfeszíteni az európai együttműködést.
Az EU és az Egyesült Államok masszív szankciókat vezettek be Oroszország ellen, azt remélve, hogy az elszigetelés rákényszeríti Moszkvát a háború befejezésére. Ez az elképzelés azonban láthatóan nem működik, az orosz gazdaság sikeresen átállt hadigazdálkodásra és új piacokat, elsősorban Kínát és Indiát látja el energiahordozókkal, miután az EU igyekezett megszüntetni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függést.
(Ez olyannyira nem sikerült, hogy az EU a háború harmadik évében nagyobb összeget költött orosz kőolajra és földgázra, mint Ukrajna anyagi támogatására költött. Oroszország tavaly Európa második legnagyobb LNG-beszállítójává vált.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: AFP
