Így fokozzák haderejüket az EU-s tagállamok és így mérlegelik a sorkatonaság visszaállítását

Tavaly nyáron a közbeszéd tárgya lett az európai sorkatonaság ügye, amelynek alapját a német Bundeswehr-Journal lap 2017. március 15-i, a Neue Osnabrücker Zeitungra hivatkozó beszámolója adta. Ez beszámolt a CDU ifjúsági szervezetének, a Junge Unionnak (JU) a határozatáról, amely javaslatot tett egy Európai Védelmi Unió létrehozására.

Az oldenburgi küldöttek ugyanakkor elutasították a Junge Union vezetőség azon javaslatát, hogy Európa-szerte bevezessék a nők és férfiak polgári és katonai szolgálatát. Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét is kapcsolatba hozták egy ilyen kijelentéssel, amelyet azóta több fórumon is tagadtak az uniós vezetők.

Lettországban 2023-ban vezették be a sorkatonaságot a férfiak számára, de a nők besorozásáról is elkezdődött a társadalmi vita az idei évben. A védelmi minisztérium 2022 januárjában megvizsgálta a teljes (általános) sorkatonai szolgálat lehetőségét, és az orosz támadás csak tovább sürgette e tervek kidolgozását​. A balti országban minden egyes 18 és 27 év közötti, lett férfi állampolgárnak egy év szolgálati időt kell teljesítenie, beleértve a külföldön élőket is.

Litvánia 2008-ban megszüntette a sorozást, de 2015-ben már részlegesen visszahozta azt (évente néhány ezer fiatal férfit soroztak be limitált időtartamra). A jelenlegi litván kormány programja szerint hosszú távon törekedni kell az általános hadkötelezettség visszaállítására, akár a nők bevonásával is. Litvánia a fokozatos kapacitásbővítést választotta megoldásnak: jelenleg évi mintegy 3800 főt soroznak be részleges hadkötelezettséggel, ezt a számot az évtized végéig tovább emelnék (2030-ra kb. 10 ezer főre).​​

Észtországban soha nem szüntették meg a sorkatonaságot, így a háború után nem bevezetésről, hanem a meglévő rendszer megerősítéséről esett szó. Néhány nappal ezelőtt arról is lehetett olvasni, hogy az észt parlament, a Riigikogu hamarosan dönthet arról a törvényjavaslatról, amely jelentősen kibővítené az észt hadsereg jogköreit a tengeri biztonság megerősítése érdekében. A javaslat lehetővé tenné a fegyveres erők számára, hogy szükség esetén akár erőszakot is alkalmazhassanak a tengeren, végső esetben pedig akár veszélyesnek ítélt civil hajókat is elsüllyeszthessenek.

Svédország: Svédország már 2017-ben, a Krím félsziget orosz megszállása után visszaállította a korábban felfüggesztett sorkatonai szolgálatot (nemi alapon semleges formában). 2023-ban a svéd kormány bejelentette, hogy a NATO-csatlakozás küszöbén tovább növelik a kiképzett sorkatonák számát: a tervek szerint 2030-ig évente kb. 10 ezer főt hívnak be alapkiképzésre, 2032-re pedig akár 12 ezer főt is, ami a 2022-es szint dupláját jelenti​. A svéd védelmi bizottság 2024-es jelentése is javasolta a sorköteles állomány bővítését a megnövekedett fenyegetés miatt​.

Svédország nemrég azt is bejelentette, hogy 2030-ig a GDP-je 3,5 százalékát költi védelmi kiadásokra.2035-ig körülbelül 300 milliárd svéd korona (nagyjából 30 milliárd dollár) hitelt vesz fel az újrafegyverkezés finanszírozására.

Dánia: Dánia korlátozott sorkötelezettséget tartott fenn eddig is (egy rövid, 4 hónapos szolgálatra hívtak be évente néhány ezer fiatal férfit, sorsolásos rendszerben).Az ukrajnai háború hatására azonban Dánia bővíteni kívánja a sorkatonai rendszert, mind létszám, mind időtartam tekintetében. Emellett a szolgálati idő meghosszabbítását is fontolgatják a megnövekedett feladatok miatt​. 2026 január elsejétől a nőknek is kötelező sorkatonai szolgálatot rendelt el a kormány.

Lengyelország: 2022 márciusában életbe lépett egy új honvédelmi törvény, amely bevezette a „fizetett önkéntes alapfokú katonai szolgálat” intézményét: a jelentkező fiatalok egyéves kiképzésen vehetnek részt, ez idő alatt kb. 1000 eurónak megfelelő havi zsoldot kapnak, majd a program végén dönthetnek, hogy hivatásosnak állnak-e​. Varsó minden felnőtt férfit katonai kiképzésben részesítene és nagy létszámú tartalékos bázist építene fel a lengyel kormány. A háborúpárti Donald Tusk és Lengyelország katonai vezetői közelgő orosz támadással riogatnak.

A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.

Fotó: AFP