NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvKülföld
Egyre inkább összefonódik az orosz-ukrán háború és a kereskedelmi háború

Egyre inkább összefonódik az orosz-ukrán háború és a kereskedelmi háború

Az egyelőre homályban hagyott további amerikai szankciókra válaszul Moszkva harckészültségbe helyezte atom-tengeralattjáróját, továbbá közölte, hogy a Távol-Keletre is telepítene Oresnyik rakétákat, amelyek innen már amerikai célpontokat is el tudnának érni. Az orosz–ukrán háború globális geopolitikai konfliktussá válhat.

  • 2025. augusztus 04., hétfő 13:27
Vágólapra másolva!

Steve Witkoff amerikai különmegbízott Trump utasítására augusztus elején, még a 10-12 napos határidő lejárta előtt Moszkvába utazott. Oroszország hajlandó a tárgyalásokra Ukrajna ügyében, de az orosz–ukrán háború eredeti céljait nem adja fel – derült ki Vlagyimir Putyin elnök és vendége, a belorusz államfő, Lukasenko Valaam-szigeti sajtótájékoztatóján.

A Ladoga-tó északi részén lévő apró szigeten csak egy Szent Miklósról elnevezett monostor működik, itt egy parkban, ingujjban egy padon ülve foglalta össze a napirenden lévő külpolitikai kérdéseket Putyin és – kisebb terjedelemben – Lukasenko. A nem hivatalos Kreml-szócső, a RIA-Novosztyi hírportál a szokásos terjedelem többszörösében vezető anyagként közölte a Putyin-Lukasenko „kispad-sajtótájékoztatót”, jelezve ezzel a téma fontosságát. Ezzel Moszkva reagált a Trump ultimátumra, de mint az orosz elnök szavai ismét megerősítették: Putyin ragaszkodik eredeti céljai megvalósításához.

Tovább erősödik Trump elnök kereskedelmi háborúja és az orosz–ukrán háború összefonódása.

A Washington által kezdeményezett orosz szankciók továbbra is homályosak – nyilván nem véletlenül –, viszont a Fehér Ház összesen több mint hatvan országnak küldött büntetőcédulát magasabb amerikai behozatali vámok formájában. A bevezetett új vámtételek legalacsonyabbja 10 százalék, ezt kapta Brazília, Nagy-Britannia és a Falkland/Malvinas szigetek (brit érdekeltség). A legmagasabb vámokkal (41 százalék) Szíriát sújtották. A többiek a kettő közötti átlagban kaptak emelést.

Miért pont Szíria?

Szíria kiemelt megbüntetése meglepte az elemzőket, hiszen a fordulatban, Asszád elnök megdöntésében, a hmeimimi és a tartuszi orosz katonai támaszpontok felszámolásában – amit az Asszádot megdöntő, iszlámista koalíció ígért - az Egyesült Államok erősen érdekelt volt. A Damaszkuszra kirótt legmagasabb büntetővám már következmény lehet, washingtoni büntetőreakció arra, hogy az új szíriai rezsim külügy- és védelmi minisztere éppen Moszkvába látogatott, hogy Putyinnal tárgyaljon.

A moszkvai tárgyalásokon megállapodtak, hogy leváltják az eddigi csapatot és új kormányközi bizottságot állítanak fel.

A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.

Fotó: hellomagyar.hu