Északi Áramlat rejtély: Oroszország az ENSZ-ben csapna oda az ukrán gyanúsított ügyében
Sokkoló fordulat az Északi Áramlat-ügyben: Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsát hívja össze, hogy lerántsa a leplet az ukrán gyanúsított, Szerhij Kuznyecov körüli botrányról! Moszkva a német nyomozás átláthatatlanságát bírálja, miközben Kijev tagad. Kattints, és fedezd fel, ki állhat a világ energiaellátását megrázó szabotázs mögött!
Az Északi Áramlat gázvezetékek 2022-es felrobbantása a globális energiaválság egyik legellentmondásosabb fejezete, és most új fordulat rázta meg a világot: Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kezdeményezte, hogy választ kapjon a történtekre. Dmitrij Poljanszkij, Moszkva ENSZ-nagykövetének helyettese a közösségi médiában élesen bírálta a német hatóságok „átláthatatlan és lassú” nyomozását, és bejelentette, hogy augusztus 26-án, Panama vezetésével az ENSZ-testület asztalára kerül az ügy.
A középpontban Szerhij Kuznyecov ukrán állampolgár áll, akit Olaszországban fogtak el, miközben családjával nyaralt. A bolognai bíróság jóváhagyta letartóztatását, de kiadatásáról csak szeptember 3-án döntenek. Kuznyecov tagadja, hogy köze lett volna a Balti-tenger mélyén, Bornholm-sziget közelében végrehajtott szabotáZshoz, és azt állítja, Ukrajnában volt a támadás idején. A német nyomozók szerint azonban Kuznyecov egy hatfős csapat tagjaként, egy bérelt vitorlás jachton közelítette meg a vezetékeket, hogy robbanószerkezeteket helyezzen el. A jachtot hamis okmányokkal, közvetítőkön keresztül bérelték, és a műveletet állítólag magas rangú ukrán katonai vezetők irányították.
Az Északi Áramlat 1 és 2 felrobbantása nemcsak Oroszország és Németország közötti energiaellátást szakította meg, hanem Európa gazdasági stabilitását is megrengette. A támadás Svédország, Dánia és Németország gazdasági övezetét érintette, ám Stockholm és Koppenhága már lezárta saját vizsgálatát, így Berlin maradt az egyedüli nyomozó. A német ellenzék és nemzetközi megfigyelők egyaránt átláthatóbb eljárást követelnek, miközben Oroszország szerint a Nyugat szándékosan homályban tartja az igazságot.
A botrány geopolitikai vihart kavar: egyesek Ukrajnát vádolják, mások, például Seymour Hersh újságíró, az Egyesült Államokat gyanúsítják, ám bizonyítékok híján a rejtély tovább mélyül. Oroszország most az ENSZ-t használja platformként, hogy nyomást gyakoroljon a Nyugatra, miközben Kijev „orosz propagandának” nevezi a vádakat. Az ügy kimenetele nemcsak az energiaellátás, hanem a NATO és Oroszország közötti feszültségek jövőjét is befolyásolhatja.
Oszd meg te is ezt a cikket, és merülj el a világ egyik legnagyobb geopolitikai rejtélyében!
Forrás: MTI
Fotó: Canva
