Ukrán zsarolás: Magyarország a célkeresztben
Ukrajna a Barátság kőolajvezeték elleni támadásokkal üzen hadat Magyarországnak! Az Orbán-kormány uniós vétója miatt Kijev a létfontosságú energiaellátást veszi célba, új szintre emelve a magyar–ukrán konfliktust. Olvasd el, mi áll a háttérben, és oszd meg, hogy mindenki lássa a valóságot!
Az Ukrajna által végrehajtott támadás a Barátság kőolajvezeték ellen új szintre emelte a magyar–ukrán feszültséget. - írta meg a Magyar Nemzet. A vezeték, amelyen keresztül orosz olaj érkezik Magyarországra és Szlovákiába, kulcsfontosságú az egész térség ellátásában. A támadás időzítése nem véletlen: Budapest az év eleje óta egyértelműen jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, ezzel pedig nyíltan szembement Kijev terveivel.
Az EuroPravda szerint „eddig Kijev tartózkodott a Barátság elleni csapásoktól – elsősorban azért, hogy ne rontsa végleg a kapcsolatokat Magyarországgal. De Orbán új iránya nem hagyott számunkra választási lehetőséget”. Ez a mondat világosan mutatja, hogy a támadás politikai eszközként szolgált, nem pedig katonai szükségszerűségből történt.
Ukrajna és Moldova szétválasztásának veszélye
A helyzet hátterében az áll, hogy Brüsszelben egyre komolyabban foglalkoznak az úgynevezett „decoupling”, vagyis Ukrajna és Moldova különválasztásának lehetőségével. Több uniós fővárosban is felmerült, hogy Moldovát előreengednék a tárgyalásokban, miközben Ukrajna a magyar vétó miatt elakadna. Volodimir Zelenszkij emiatt kijelentette:
Nem lehet szétválasztás Ukrajna és Moldova között. Szerintem ez egyszerűen nagyon rossz lépés lenne, és ha ilyen szétválasztás megtörténik, az automatikusan azt jelenti, hogy Európa megosztott. Brüsszelben azonban más logika érvényesül: szeptemberben parlamenti választásokat tartanak Moldovában, és ha a jelenlegi proeurópai vezetés veszít, az oroszbarát erők kerülhetnek előtérbe. Ezért sokan sürgetik a tárgyalások mielőbbi elindítását, még akkor is, ha ezzel Ukrajnát hátrébb sorolják.
Orbán Viktor vétója és a magyar álláspont
A magyar kormány álláspontja következetes: nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós előrehaladását, mert ez komoly gazdasági és biztonsági kockázatokat hordozna. Orbán Viktor világossá tette, hogy Magyarország élni fog a vétójogával, amely minden tagállam számára törvényes és legitim eszköz az érdekei védelmére.
Budapest emlékeztet: az uniós bővítés csak teljes konszenzussal haladhat előre, és Magyarország ebben a kérdésben az ország hosszú távú érdekeit tartja szem előtt. A Barátság vezeték elleni támadás azonban azt mutatja, hogy Ukrajna nyílt zsarolásig jutott el. A vezeték elleni csapás közvetlenül Magyarországot sújtja, és azt a látszatot kelti, mintha Kijev a létfontosságú energiaellátást fegyverként használná. Bár hivatalosan az ukrán vezetés tagadja az összefüggést, a körülmények nyilvánvalóak: az akció üzenete Orbán Viktornak szólt.
Szeptember elején Koppenhágában, majd 16-án Brüsszelben tartanak uniós tanácskozásokat a bővítésről. Ha addig nem születik döntés, a moldovai választások után hónapokra lekerülhet a napirendről a kérdés. Ezért Ukrajna most minden eszközt – diplomáciai nyomást, nemzetközi közvetítést és immár katonai fenyegetést is – bevetett.
Magyarország a támadás célkeresztjében
Az ukrán csapások azonban túlmutatnak a politikai üzeneten: közvetlenül veszélyeztetik Magyarország energiaellátását, és komoly károkat okoznak a kétoldalú kapcsolatokban. Kijev ezzel a lépéssel nemcsak Brüsszelt, hanem Budapestet is sarokba akarja szorítani.
A támadás jól mutatja, hogy Ukrajna számára az uniós csatlakozás érdekében még a szomszédos országok ellátásának kockáztatása sem tabu. Magyarország álláspontja ezzel szemben következetes: a vétójog gyakorlása legitim eszköz, amely az ország érdekeinek védelmét szolgálja. A Barátság elleni támadás viszont azt bizonyítja, hogy Ukrajna hajlandó nyíltan szembefordulni a szomszédaival, ha azok nem támogatják feltétel nélkül törekvéseit.
Brüsszel Ukrajnát védi a magyar panaszokkal szemben
A Barátság kőolajvezeték elleni támadás után a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter egyértelműen kijelentette: Az éjszaka folyamán kaptuk a hírt, hogy ismételten – rövid időn belül immár harmadszor – támadás érte a Barátság kőolajvezetéket az orosz–belorusz határnál.
A Magyarországra irányuló kőolajszállítás újra leállt
Ennek ellenére az Európai Bizottság szóvivője, Eva Hrnčířová kedden arról beszélt, hogy a támadás nem befolyásolja Magyarország és Szlovákia ellátásbiztonságát. A brüsszeli testület azt is hozzátette, hogy nincs egyértelmű információjuk arról, ki hajtotta végre a csapást, és hangsúlyozták: a szállítások biztonsága a bizottság számára elsődleges. A brüsszeli álláspont azonban szembemegy a magyar tapasztalatokkal, hiszen Budapest szerint az ukrán akció ténylegesen ellátási zavarokat okozott, és felmerült annak lehetősége is, hogy Magyarország az áramexport felfüggesztésével válaszoljon.
Hiába kap Magyarországról rengeteg energiát, Ukrajna elvágná tőlünk az olajat
Magyarország jelentős szerepet vállal az ukrán energiaellátásban: szomszédunk importját tekintve a földgáznak több mint a fele, az áramnak a negyven százaléka tőlünk származik. A felénk irányuló olajszállítmányok azonban folyamatos támadások miatt veszélyben vannak, ami csak politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető.
Az ukrán gázimport fele tőlünk érkezik
Nehéz is másként vélekedni, hiszen hazánk a háború kitörése óta jelentős mértékben segíti Ukrajnát energiabeszállításaival. Az elmúlt három és fél évben nemcsak hogy megnőtt, hanem egyenesen többszörösére nőtt a Magyarországról Ukrajnába érkező villamos energia és földgáz mennyisége, ezáltal pedig már kimagasló a magyar részesedés az ukrán energiaimporton belül. Ahogyan a korábbi, augusztus 17-18-i infrastukrúra-támadás alkalmával Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese rámutatott: Magyarország felől az FGSZ Földgázszállító Zrt. rendszerén 2022-höz (620 millió köbméter) képest tavalyelőtt több mint kétszer (1,32 milliárd köbméter), tavaly pedig közel háromszor több földgázt szállítottak Ukrajnába (1,7 milliárd köbméter). Az idén pedig már augusztus közepére elérte a gázexport mennyisége a tavalyi teljes évét (1,65 milliárd köbméter), ez pedig a teljes ukrán gázimport fele.
Jó szándékkal gyorsítottuk az áramszinkront
Ettől nem sokkal marad el az ukrán áramimportban lévő magyar részarány, amely jelenleg 40 százalék körüli. A magyar–ukrán irányú áramexport 2022 óta 2023-ban és 2024-ben is megduplázódott, 1,09 TWh-ra, majd 2,14 TWh-ra ugorva.
Itt érdemes felidézni azt az emlékezetes eseményt is, amely mindezt lehetővé tette. Ugyanis éppen a háború kitörése miatt hozták előre egy teljes évvel az ukrán és az európai villamosenergia-rendszer szinkronizációját annak érdekében, hogy az ukrán és a moldáv rendszer leválhasson az oroszról és a belaruszról.
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: JONAS ROOSENS
