

Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell (USA) és Szakagucsi Simon (Japán) kapja a 2025-ös orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntolerancia felfedezéséért. Munkásságuk feltárta, hogyan akadályozza meg a szervezet, hogy az immunrendszer saját szöveteit támadja. Ez alapvetően új fejezetet nyithat az autoimmun betegségek és a rák modern kezelésében.
Nobel-díj 2025: Az immunrendszer titkos védelmi vonala
A 2025-ös orvosi-élettani Nobel-díj Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Szakagucsi Simon tudósoknak ítélték oda a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos úttörő felfedezéseikért. A díj azt a kulcsfontosságú kérdést boncolgatja, hogyan védi meg a szervezet a saját sejtjeit az immunrendszer túlzott, néha végzetes támadásaitól. A japán Szakagucsi Simon már 1995-ben, a tudományos konszenzussal szembemenve, felfedezte a szabályozó T-sejteket (regulatory T cells), amelyek az immunrendszer „rendőreiként” megakadályozzák, hogy a szervezet önmaga ellen forduljon. Ez a felismerés egy második, addig ismeretlen védelmi vonalat tárt fel.
A Foxp3 gén és az autoimmun betegségek kulcsa
A T-sejtek titkát két amerikai kutató, Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell fejtette meg 2001-ben. Egy különleges egértörzs vizsgálata során fedezték fel a Foxp3 nevű gén szerepét: annak mutációja súlyos autoimmun betegségeket okozott azáltal, hogy az immunrendszer nem tudta megkülönböztetni a saját és az idegen sejteket. Két évvel később Szakagucsi kapcsolta össze a felfedezéseket, bebizonyítva, hogy a Foxp3 gén irányítja a szabályozó T-sejtek fejlődését. Ez a tudományos áttörés a perifériás immuntolerancia fogalmának alapját adta.
Új remény a rák és a szervátültetés kezelésében
A három tudós munkája nemcsak az autoimmun betegségek (például a cukorbetegség vagy a szklerózis multiplex) kezelésében nyit új fejezetet, hanem a rákkezelésben is. A daganatok ugyanis gyakran éppen a szabályozó T-sejtek befolyásolásával bújnak ki az immunrendszer ellenőrzése alól. A felfedezések nyomán kifejlesztett kezelések – amelyek közül több már klinikai vizsgálatoknál tart – reményt adnak a szervátültetések sikerességének növelésében is, hiszen célzottan lehet befolyásolni azt a folyamatot, amely a beültetett szerv elutasítását okozza. Olle Kämpe, a Nobel-bizottság elnöke szerint a felfedezések döntő jelentőségűek annak megértésében, hogy „hogyan néz ki valójában az immunrendszer egyensúlya”.
Forrás: MTI/ORIGO
Fotó: Youtube/képernyőkép