Babiš a magyar úton? A cseh programtervezet a brüsszeli háborús politika csendes elutasítása
Prágából ma olyan hírek érkeztek, amelyek alapjaiban rengethetik meg a brüsszeli háborús politikát. Az Andrej Babiš vezetésével alakuló új cseh kormány programtervezete a Visegrádi Csoport megerősítését ígéri, de a sorok között olvasva a valódi üzenet a józan észhez és a magyar modellhez való visszatérés. Elemzésünk a cseh fordulat mögé néz.
A prágai sajtóban hétfőn nyilvánosságra hozott kormányprogram-tervezet nem kevesebb, mint a közép-európai józan ész visszatérésének ígérete. Miközben Brüsszel és a globalista média az elmúlt években mindent megtett, hogy éket verjen a Visegrádi Négyek közé – sikeresen megbénítva azt az eltérő Ukrajna-politika ürügyén –, Andrej Babiš mostani lépése fordulatot hozhat.
Azonban a puszta ténynél, hogy a V4-et fel akarják újítani, sokkal izgalmasabb, hogyan akarják azt megtenni, és milyen filozófiai alapon.
A valódi bomba: a háborús „melegség” hiánya
A cseh sajtó (konkrétan a Právo) tűpontosan szúrta ki a lényeget, az új cseh programtervezetben nyoma sincs az eddigi cseh kormányra jellemző feltétel nélküli, háborúpárti „melegségnek” Ukrajna iránt. Eltűntek a harcias jelszavak.
Helyette mit látunk? Ezt az óvatos, diplomatikus és a józan észre alapozó mondatot: Csehország „támogatni fogja azokat a diplomáciai lépéseket, amelyek elvezetnének az Ukrajnában dúló háború befejezéséhez és a háború Európába való kiterjesztése kockázatainak eltávolításához”.
Ez a mondat a magyar és a szlovák álláspont csendes átvétele. Azt jelenti, hogy Prága felismerte, a fegyverszállítások és a háborús uszítás nem vezetett eredményre, helyette a béketárgyalásokra és a kockázatok csökkentésére kell fókuszálni. Ez a brüsszeli háborús lobbi arculcsapása.
A nyelvi kódfejtés: az EU mint „szuverén nemzetállamok közössége”
A dokumentum másik aranyat érő mondata az EU-ról alkotott definíció: "az öntudatos EU szuverén nemzetállamok közössége, amelyek ott működnek együtt, ahol annak van értelme, és ugyanakkor megtartják szabadságukat olyan kérdésekben, amelyek csak őket érintik".
Ez a mondat szóról szóra a magyar kormány szuverenista politikájának krédója. Ez a föderalista, brüsszeli birodalmi álmok nyílt elutasítása. Azt üzeni, hogy Csehország (Magyarországhoz és Szlovákiához hasonlóan) kész az együttműködésre, de nem hajlandó feladni a nemzeti érdekeit és a szuverén döntéshozatal jogát olyan kérdésekben, mint a migráció, a gender-politika vagy a külpolitika kulcsfontosságú elemei.
A babiš-i realizmus: „a külpolitikáért én vállalom a felelősséget”
Amikor Andrej Babiš kijelenti, hogy a külpolitika "realista és pragmatikus" lesz, és azért személyesen ő vállal felelősséget, azzal két dolgot üzen:
- Vége az ideológiai alapú, "értékvezérelt" (de valójában külső érdekeket szolgáló) külpolitikának. Visszatér a nemzeti érdek és a józan ész.
- Nem engedi ki a kezéből az irányítást, és nem fogja hagyni, hogy a külügyminisztérium bürokratái vagy a globalista média nyomása eltérítse ettől a pragmatikus úttól.
Konklúzió: a V4 feltámadása a józan ész jegyében
A prágai fordulat azt mutatja, hogy a közép-európai nemzetek kezdenek felébredni. Felismerték, hogy a brüsszeli háborús politika és a föderalista nyomásgyakorlás többet árt, mint használ.
A Visegrádi Csoport feltámadása – amely most már egy Prága–Pozsony–Budapest tengelyre épülhet – kulcsfontosságú lépés egy szuverén, a józan észre és a kölcsönös érdekekre épülő Európa felé. Úgy tűnik, a magyar kormány békepárti és szuverenista álláspontja, amelyért annyi támadást kapott, már nem elszigetelt, hanem ismét egy erősödő közép-európai szövetség középpontjává válik.
