Az USA Egészségügyi Világszervezetből történő kilépése
Donald Trump második elnöki ciklusának első napján aláírta az Egyesült Államok Egészségügyi Világszervezetből történő kilépéséről szóló rendeletet. Döntését a WHO koronavírus-járvány alatti teljesítményével, az elmaradt reformokkal, valamint a szervezetre gyakorolt politikai befolyással indokolta. A Fehér Ház szerint Washington más országokhoz képest aránytalanul magas összeggel finanszírozta a szervezet működését. A döntés mögött tehát elsősorban pénzügyi, politikai, de szuverenitási szempontok is álltak.
Az autizmus és az oltások feltételezett kapcsolata
Ez nem szerepelt a kilépés hivatalos indokai között, az ügy azonban később annak a szélesebb bizalmi válságnak a részévé vált, amely az amerikai egészségügyi intézményeket, a gyógyszeripart és a nemzetközi szervezeteket is érinti. Robert F. Kennedy Junior egészségügyi miniszter 2025 májusában már bürokratikusnak, működésképtelennek és érdekellentétekkel terheltnek nevezte a WHO-t. Más országokat is arra biztatott, hogy fontolják meg a kilépést, és hozzanak létre új, átláthatóbb nemzetközi egészségügyi intézményeket.
Kennedy már egy hónappal korábban, 2025. április 16-án riasztónak nevezte az autizmus diagnosztizált előfordulásának növekedését. Szerinte a növekedés nem magyarázható kizárólag a diagnosztikai módszerek fejlődésével és az autizmus jobb felismerésével. A miniszter valamilyen környezeti ártalmat feltételez a háttérben. Kennedy azt állította, hogy egyes iparágak anyagilag érdekeltek lehetnek bizonyos egészségügyi kockázatok jelentőségének csökkentésében. Bár nem nevezte meg az oltásokat az autizmus közvetlen okaként, azonban korábban is többször felvetette, hogy a gyermekkori vakcinák is hozzájárulhatnak az autizmus kialakulásához.
Ezt az összefüggést a rendelkezésre álló tudományos vizsgálatok azonban még nem igazolták. A kutatók szerint az autizmus összetett idegrendszeri fejlődési állapot, amelyben genetikai és bizonyos környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. A diagnózisok számának emelkedéséhez a szélesebb diagnosztikai kritériumok, a nagyobb társadalmi tudatosság, a korábbi szűrés és a korábban aluldiagnosztizált gyermekek betegségeinek felismerése is hozzájárulhat. Kennedy ennek ellenére új vizsgálatokat ígért.
Az Egyesült Államokban csökken a gyermekkori átoltottság
A kanyaró különösen könnyen terjed azokban a közösségekben, ahol nem éri el a szükséges szintet az immunizáció. A legtöbb fertőzést olyan gyermekeknél és felnőtteknél azonosították, akik nem kapták meg a védőoltást, vagy nem volt ismert az oltottsági állapotuk. Az egészségügyi szakemberek szerint a behurcolt fertőzés gyorsan terjedhet tovább, ha sok, védettséggel nem rendelkező ember kerül egymással kapcsolatba.
Az Egyesült Államokban egyszerre zajlik politikai és tudományos vita arról, hogy mennyire lehet megbízni a korábbi egészségügyi ajánlásokban. Kennedy támogatói szerint az új vizsgálatok régóta elhallgatott kérdésekre kereshetnek választ. Bírálói viszont attól tartanak, hogy állításai tovább csökkentik az oltásokba vetett bizalmat – éppen most, amikor a korábban visszaszorított fertőző betegségek ismét egyre több embert érnek el.
