Nem húznak nyúlcipőt a Buda-Cash vezetői
245 millió forint rendkívüli támogatást adna a nemzetgazdasági minisztérium a brókerbotrány miatt károsult önkormányzatoknak – erről döntött a kormány munka-bizottsága. Ezt a tárca államtitkára, Tállai András mondta a Hír Televíziónak. A Buda-Cash vezérigazgatójának védőjétől úgy értesültük: a botrány ügyében sikkasztás miatt folyik a nyomozás – a gyanú szerint 100 milliárd forinttal nem tud elszámolni a brókerház. Gyanúsított még nincs, egyelőre a vezetőket sem hallgatták ki.
A berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány mint civil szervezet művészeti iskolát működtet, emellett 500 hátrányos helyzetű családnak biztosít élelmiszert és gyógyszereket hónapról hónapra. Pénteken jelezték az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy ők is érintettek a brókerbotrányban. Az összes vagyonuk, 100 millió forint ragadt bent a Buda-Cash miatt zárolt számlákon. „Az alapítványnak az összes számlája ebben a bankban volt, a nyitáskor itt helyeztük el a pénzünket, és soha semmi gondunk nem volt, eszünkbe sem jutott, hogy bármi történhet, azt se tudtuk, hogy a Buda-Cashhez ennek a banknak köze van. Úgyhogy rettenetes volt, amikor meghallottuk azt, hogy abszolút nem tudunk hozzáférni a számlákhoz” – mondta el a Hír Televíziónak Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója.
| Fidesz: csúsztatás az egész |
Csak a név változott, a tulajdonos ugyanaz volt – a Fidesz ezért csúsztatásnak tartja a szocialisták állítását, miszerint nem köthető hozzájuk a Buda-Cash-botrány. A liberálisok kivárnának a felügyeleti ellenőrzések szigorításával, a Jobbik feltárná, kik a botrány felelősei. Bővebben>>> |
Szakértő: ez egy vicc
Viccnek nevezte Boros Imre, hogy csak 5 évente van átfogó ellenőrzés a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó cégeknél. A közgazdász a Hír TV-nek azt mondta, bevált gyakorlat a brókercégeknél, hogy a nyereséges üzletkötések a tulajdonos profitját gyarapítják, a veszteség viszont az ügyfeleket terheli. Boros Imre szerint a Buda-Cash évtizedeken keresztül törvénysértő tevékenységet folytathatott.
„A 100 milliárd azt sejteti, hogy itt valami egyedi, iszonyat nagy méretű veszteség is bekövetkezett, és az csapta felszínre az egész jelenséget. A mostani időkben ésszerű összegben egyetlenegy dolgon lehetett bukni, a svájcifrank-ügyön. Én ezt csak találgatom, de ha valakinek más ötlete van, mert a 100 milliárd az mégis 100 milliárd, az túlnő a brókerház meg a kapcsolt kis csöpp intézmények lehetőségein is, még az OTP, ami Magyarország legnagyobb bankja, még annak a könyveit is kilyukasztaná” – mondta a szakember televíziónknak.
Önállóságot követelnek a szocialisták
A jegybank elnökének távozását és a pénzügyi felügyelet önállóságát követeli az MSZP. Józsa István a brókerbotrányban érintett DRB bank egyik budapesti fiókja előtt azt mondta: elégtelennek tartja a jelenlegi szabályozást, és azt is kifogásolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jegybanki függetlenségre hivatkozva nem enged betekintést a felügyeleti munkájába. „Azt javasoljuk, hogy kerüljön helyreállítással, egy új, korszerű törvényi szabályozással egy átlátható állami pénzügyi szervezetek felügyelete, ami beszámolással tartozik a kormánynak, a parlamentnek és egy európai módon, a mai korszerű elektronikai lehetőségeket messzemenőleg kihasználva garanciát nyújt a betétesek biztonságára” – mondta a politikus.
Törvénymódosítást akar a Jobbik
A Jobbik is törvénymódosítást sürget a brókerbotrány miatt. A radikális párt országgyűlési képviselője, Hegedűs Lorántné szerint a kabinetnek már rég módosítania kellett volna a felügyeleti szabályozást. A párt információi szerint nem 80, hanem 120 önkormányzatnak ragadt bent az érintett bankoknál a pénze, ezért a kormánynak nekik is azonnali segítséget kellene nyújtania. „A kormány védekezése szánalmas és gyerekes a mi megítélésünk szerint. Hárítani próbálnak. Rogán Antal a 5 éves átfogó ellenőrzési ciklusra fogja, hogy eddig nem tűnt fel nekik az évszázad brókerbotránya. Jelentem, hogy pont 5 évük volt arra, hogy felülvizsgálják ezt a jogszabályi rendelkezést is. Csak az egész magyar jogi kódexet írták felül az előző ciklusban, tehát válaszoljanak arra, hogy ugyan miért pont ez maradt ki, miért hagyott alább a lendület? Miért nem ezt a jogszabályi rendelkezést vizsgálták felül?”
