Az Új Magyar Gárda tagjai álltak sorfalat Székesfehérváron, ahol Hóman Bálint születésének 130. évfordulójára emlékezett az egykori kultuszminiszter nevét viselő alapítvány.
Varga István volt fideszes országgyűlési képviselő, ügyvéd, akinek a kezdeményezésére a bíróság tavasszal rehabilitálta Hóman Bálintot, hosszan méltatta a Horthy-korszak politikusát. „Ma már egyre többen tudják, hogy ki volt és mit végzett. A magyar múlt kutatója volt, egyetemi tanár, miniszter, a korszerű várospolitika támogatója. Az ő irányítása alatt épült ki az egységes középiskolai rendszer és a tanfelügyelői hálózat. Ekkor rakták le a nyolcosztályos elemi iskolai oktatás alapjait” – mondta az egykori képviselő.
Hóman Bálint részt vett a zsidótörvények előkészítésében, és meg is szavazta őket. Parlamenti mandátumáról a nyilas hatalomátvétel után sem mondott le. A népbíróság háborús bűnössé nyilvánította, és életfogytig tartó börtönre ítélte, amiért 1941-ben, a kassai bombázás után ő is megszavazta Magyarország hadba lépését a Szovjetunió ellen. A Rákosi-korszakban halt meg a váci fegyházban, holtteste jeltelen sírba került, 2001-ben temették újra.
„Nemzete csak 2001-ben adta meg neki a végtisztességet. Az 1946-os népbírósági vádak alól 2015-ben rehabilitálták” – fogalmazott Demeter Zsófia muzeológus, főiskolai tanár.
A megemlékezésen nemcsak az Új Magyar Gárda vett részt, hanem a Jobbik alelnöke is. „Úgy gondoltam, hogy ha Biszku Béla néhány éve még Kádár János nyilvános szobrának avatásán is részt vett, akkor nekem itt a helyem, Klebelsberg Kunó utódja, Hóman Bálint szobrának vagy lélekszobrának avatásán, hiszen sajnos kihátrált a fideszes városvezetés és a kormány is a szoborállítás mögül” – mondta el Novák Előd.
Eredetileg a Hóman Bálint Alapítvány szobrot állított volna a 130. évfordulón az egykori kultuszminiszternek, de a társadalmi tiltakozás láttán a szervezet egyelőre letett tervéről.
