Kilenc közmunkás dolgozik a komlói tésztaüzemben, átlagosan nettó 52 ezer forintot visznek haza egy hónapban. Januártól az ő bérük is növekedhet, a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány alig valamivel a várható infláció felett, 3 százalékkal emeli a közmunkások, 5 százalékkal pedig a szakképzett közfoglalkoztatottak bérét. Vagyis az ő fizetésük jövőre sem éri el a jelenlegi minimálbér összegét. Sőt, minden eddiginél nagyobbra nyílik az olló a fizetések között. A minimálbér ugyanis jövőre 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedik, ezzel a közmunkások 32 ezer forinttal vihetnek haza kevesebbet, mint a minimálbéren foglalkoztatottak. Érdekvédők szerint ez komoly bérfeszültségekhez vezet.
„Ha olyan munkahelyet veszünk, ahol egy közmunkás együtt dolgozik egy főállású szakmunkás alkalmazottal, és az kap 15 százalékot, a másik mondjuk csak 3 százalékot vagy 5 százalékot, az már eleve egy munkahelyen bérfeszültséget okoz. […] És ha ugyanolyan munkát végez, mint a másik, aki 15 százalékos béremelést kap, akkor felmerül az a kérdés, hogy ő mivel különb, mint a másik. Ugyanazon a munkahelyen ugyanannyi időben ugyanazt a munkát végzik, csak épp kevesebb fizetésért” – jelentette ki Csonka József, a Közmunkás Mozgalom a Jövőért szóvivője.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a közmunkaprogram csak átmeneti állapot, a cél az, hogy ezek az emberek bekerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra. „Az a célunk, hogy ez az olló nyíljon a következő évben. Tehát az ön kérdésével szemben én azt fogalmazom meg, hogy ez volt a kormány szándéka. Ebben az évben, és főleg a következő évben a Belügyminisztériummal közösen gondolkozunk olyan, a munkaerőpiacra való visszajutást segítő javaslatokban, amelyeket majd az év folyamán a közmunkaprogramba bele tudunk tenni. Hiszen látjuk azt, hogy bár nem volt ez a kormány célja, többek számára azért kényelmes, és tartható pályává válik a közfoglalkoztatás. Szeretnénk, ha ez nem így lenne” – jelentette ki Varga Mihály.
Egy friss kutatás szerint csak minden tizedik közmunkást lehet átirányítani a versenyszférába, jellemzően a fejlettebb országrészekben, az elmaradt megyékben ez a szám sokkal kisebb.
„Ez embertelen megoldás” – véli az MSZP elnökhelyettese, Gőgös Zoltán. A szocialisták szerint a kormány kizsákmányolja a közmunkásokat. „Ha olyan területeken is ezt alkalmazzák, ahol esélye sincsen a piaci típusú munkahelyteremtésnek, akkor viszont nagyon embertelen. Úgy gondolom, hogy ha valaki tisztességes közmunkás, annak ugyanazt kellene keresnie, ha nyolc órában dolgozik, mint aki az üzleti világban vagy éppen az önkormányzatnál dolgozik. És ebben vannak is óriási feszültségek” – nyilatkozta a képviselő.
A KSH adatai szerint az idei első negyedévben 208 ezren, a második negyedévben már 232 ezren, míg július és szeptember között pedig 225 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottként.
