Vince-napi dűlőjárást tartottak Pannonhalmán. A hagyomány szerint az apátság ötven hektár szőlőjének mind a négy dűlőjén áldást kérnek Istentől a következő termésre, majd a megáldott új borral megöntözik a szőlőtőkéket.
Ópusztaszeren zenés felvonulással mentek a borrendek a szegedi tanyánál lévő bemutató szőlőültetvényhez, ahol a vincevessző levágása után a rügyekből megjósolták a várható szőlőtermést. A borrendek több mint húsz éve gyűlnek össze a Nemzeti Történeti Emlékparkban.
„A nagy átlagot tekintve úgy gondolom, hogy a mérések alapján – melyek már –20-23 fokot is jeleztek a fagyzugosabb területeken – 25-30 százalékos rügykárt biztosan prognosztizálhatunk, erre lehet számítani a térségünkben, az Alföldön” – mondta el a Mórahalmi hegyközség hegybírója, Kalmár István.
Magyarországon 100-150 ezer ember él a szőlőtermelésből, -feldolgozásból, -forgalmazásból. A magyar bor hazai és az uniós piacokon minőségben mindenképp versenyképes, de külföldi olcsó borok mellett a megfelelő szakemberek hiánya is nehezíti az ágazatot.
„Szakképzett munkaerőhiánnyal küszködik az ágazat. Ennek elsősorban az az oka, hogy ma már nem szeretnek az emberek a természetben dolgozni. Úgy gondolom nem elsősorban pénz kérdése az, hogy kimenjenek az ültetvényre, vannak divatosabb szakmák. Ez főleg az alföldi borászkodást sújtja, nagyon nehéz szakképzett munkaerőt találni” – nyilatkozta a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének alelnöke, Kovács Róbert.
A rendezvény végén a Csongrád és Békés megyében működő Szent Vince Borrend új tagokat is avatott, akik vállalták, hogy népszerűsíteni fogják a Csongrádi borvidék borait
