Tátrai szerint az indoklása az, hogy csak
Harmadfokon tárgyalja a Kúria a sukorói telekcsere ügyét, miután a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék felmentette a vádlottakat. Az utolsó szó jogán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezetői megalapozatlannak tartották a Legfőbb Ügyészég indítványát. Az ügyben jövő héten hoz ítéletet a Kúria.
Negyedévvel a 2010-es kormányváltás után, 2010 szeptemberében letartóztatták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt elnökét, Tátrai Miklóst és az állami cég korábbi értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot. Hűtlen kezeléssel gyanúsították, majd vádolták meg őket a sukorói telekcsere miatt. A büntetőeljárás a Bajnai-kormány idején indult, de vádat már a második Orbán-kormány idején emelt az ügyészség.
A Velencei-tó partjára amerikai és izraeli befektetők álmodtak kaszinóvárost. A kiszemelt sukorói területet a vagyonkezelő elcserélte az egyik befektető Pest megyei gyümölcsöseire. Az ügyészség szerint a gyümölcsösöket felülértékelték, a sukorói terület értéket pedig alulbecsülték, így a cserével az államot milliárdos vagyonvesztés érte.
Tátrait és Császyt az elsőfokú bíróság börtönre ítélte, a másodfokú viszont felmentette, mégpedig bűncselekmény hiányában. Az ellentétes ítéletek miatt a büntetőügy a legfőbb bírói fórum, a Kúria elé került.
Az ügyészség továbbra is börtönt kér a fő vádlottakra.
„A másodfokú bíróság álláspontom szerint a büntetőanyagi jog megsértésével jutott arra a következtetésre, hogy tényállás elem hiányában nem valósult meg a hűtlen kezelés bűntette, és az első- és a másodrendű vádlottak felmentéséről határozott az ellenük különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében” – közölte Egedi Anita Krisztina ügyész.
Tátrai Miklós az utolsó szó jogán megalapozatlannak minősítette az ügyészi indítványt. „Egészen őszintén mondom, hogy nekem az a benyomásom ezzel az indítvánnyal kapcsolatban, hogy ennek az indoklása az, hogy csak. Mert ugyan helyes a másodfokon megállapított tényállás, néhány büntetőjogi felelősség szempontjáról irreleváns kérdést kivéve, egyébként meg nem tetszik nekik az, ami a döntés lett” – fogalmazott az egykori vezérigazgató.
Császy Zsolt is az ártatlanságát hangoztatta. „Először is szeretném kezdeni a tényállással, ennek a része, hogy vagyoni hátrányt kellett volna okozni. Ezt az ügyészség azzal támasztotta alá, hogy hozott egy szakértői véleményt, ami szerint van egy X ingatlanegyüttes, amit mi cseréltünk, ezzel szemben van egy Y, amivel mi eljártunk, a kettő között van egy különbség, egy egyszerű kivonással megállapították a vagyoni hátrányt. A vagyoni hátrányt azonban a Btk. ennél egzaktabban határozza meg, kell lennie egy kárnak, ez sem áll fent” – mondta az egykori értékesítési igazgató.
A sukorói telekcseréről jövő héten mond végleges ítéletet a Kúria.
