Izsák Balázs: A székelyek is a magyar nemzet részei

A hét elején közölte a Nemzeti Választási Bizottság, hogy elfogadta azt az állampolgári kezdeményezést, amelynek célja a magyarországi székelyek bejegyzett nemzeti kisebbséggé nyilvánítása. A nemzetiségi törvény jelenleg 13 nemzetiséget (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) tart számon, de nyitva van más kisebbségek bejegyzéséhez is. Ennek az első lépése a kérelem benyújtása a választási bizottsághoz, amit annak el kell fogadnia – ezt az akadályt vette most sikerrel a székelyekről szóló kezdeményezés.

Ezt követően a kezdeményezőknek legalább ezer embert kell találni, akik a bejegyezni kívánt kisebbséghez tartozónak vallják magukat. Ha megvan a szükséges számú aláírás, az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményét, végül az Országgyűlés dönt a nemzetiség bejegyzéséről. Egy bejegyzett nemzetiség ezután alapíthat kisebbségi önkormányzatot, ami állami támogatásokra pályázhat, tarthat kisebbségi választásokat, a megválasztott képviselők pedig állami fizetést kapnak.

A népszámláláskor magyarnak vallották magukat

A székely nemzetiség bejegyzésének ötlete Székelyföldön nem aratott osztatlan sikert. A kezdeményezés felveti azt a kérdést, hogy a székelyek a magyar nemzet egy csoportját alkotják-e. Az eddigi erdélyi tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyjából konszenzus van arról, hogy igen.

Hans Klemm amerikai nagykövet és Kovászna megye elöljárói a székely zászlóval

Fotó: facebook

Az, hogy a román állam (ahol nincs a magyarhoz hasonlítható nemzetiségi törvény, kisebbségi önkormányzati rendszer) mennyire tartja számon külön nemzetiségként a székelységet, ellentmondásos. Népszámláláson először 2011-ben lehetett külön „székely” és „magyar” nemzetiséget megjelölni, azonban az eredmények közlésekor a magyarok közé a székelyeket is beleszámolták, a válaszokat összeadták. A 2011-es népszámláláskor egyébként a nagy többség Székelyföldön (Kovászna, Hargita és Maros megyékben) is a magyart jelölte meg nemzetiségeként a székely helyett. A népszámlálás előtt a legnagyobb erdélyi magyar szervezetek, köztük az RMDSZ és az autonómiáért küzdő Székely Nemzeti Tanács is amellett kampányolt, hogy a székelyek is magyarnak vallják magukat.

Új jogállás kellene

Izsák Balázs a Székely Nemzet Tanács elnöke kérdésünkre elmondta, határozottan ellenzi, hogy Magyarországon bejegyzett nemzetiségként regisztrálják a székelyeket. Mint mondta, az, ahogyan a nemzetiségi törvény meghatározza a nemzetiség fogalmát, egyáltalán nem illik a székelyekre, akik egyértelműen a magyarsághoz tartoznak.

„A Magyarországon és Székelyföldön élő székelyek is a magyar nemzet részei. Nem vagyunk külön nemzetiség, a magyarsághoz tartozunk, Magyarországon a többséghez tartozunk” – mondta. „Nemzeti kisebbségnek a törvény szerint az a csoport számít, amely a többségi nemzettől különböző nyelvvel vagy kultúrával rendelkezik. Ez a magyarországi székelyekről nem mondható el.”

Izsák Balázs hozzátette: egy olyan törvényt jónak tartana, ami közösségként elismeri a Magyarországon élő székelyeket, de nem nemzetiségként. Ez, mint mondta, hangsúlyozhatná, hogy a két nagy székely csoport, a bukovinai székelyek és leszármazottaik, valamint a nyolcvanas években, a Ceausescu-diktatúra elől Magyarországra menekült székelyek a magyar nemzet részei, azon belül egy kulturális közösséget alkotnak. Vagyis egy új, a nemzetiségtől eltérő jogállást kaphatnának. Ehhez hasonlót szavazhatnának meg a jászok számára is, tette hozzá.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Szerinte Székelyföld autonómiája szempontjából sem lenne szerencsés, ha a kezdeményezés sikerrel járna, hiszen ennek a törekvésnek is egyik alapja, hogy a székelyek magyarok. „A Székelyföld autonómiastatútuma kimondja, hogy Székelyföldön erdélyi magyarok élnek, hogy a székely autonómia fontos amiatt, hogy az erdélyi magyar kisebbség meg tudja őrizni önazonosságát” – mondta.

Már volt ilyen próbálkozás

A kezdeményezés egyébként sokban hasonlít azokra a célokra, amiket egy kisebb csoport, a Székelyek Világszövetsége fogalmazott meg. Ennek a szervezetnek önmeghatározása szerint célja „Székelyföld önrendelkezésének elérése békés módon, nemzetközi jogokkal”. Az önrendelkezést pedig úgy határozzák meg, mint „a nemzetek szuverén jogát az önálló nemzeti állam alakítására”. Korábban petícióval fordultak az ENSZ-hez is, hogy őshonos népként ismerjék el a székelyeket Erdélyben, amivel szerintük előkészíthető Székelyföld függetlenné válása.

Az SZVSZ honlapján egyelőre nem közölte, hogy ők nyújtották-e be a mostani, átengedett kezdeményezést, de, mint írják, korábban már volt két ilyen kezdeményezésük, amiket az NVB technikai okokból visszautasított. Júliusban tüntettek is a budapesti román nagykövetség előtt, ahol szintén az önálló székely nemzet elismerését követelték. A tüntetésen részt vettek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a MIÉP tagjai is.

A fősodorbeli erdélyi szervezetek tehát a székelyeket a magyar nép egy részének tekintik, nem önálló nemzetnek, és a székely autonómiát az egész erdélyi magyar közösség szempontjából tartják fontosnak. Ezzel szemben az SZVSZ oldalán található írások szerint tehát ők a székelységet valamilyen módon az erdélyi és anyaországi magyaroktól valamennyire külön nemzetként tartják, aminek így joga van az önrendelkezéshez.

Érdekesség, hogy hasonló gondolatok jelentek meg 2015-ben a CÖF honlapján közölt olvasói levélben is: eszerint csak kényszer eredménye volt, hogy Trianon után „az ún. erdélyi magyar nemzeti kisebbség egységének felmutatása érdekében” a székelyek is magyarnak vallották magukat, amire Románia európai integrációjával már nincs szükség. Az írás kritizálja azokat, akik a 2011-es népszámláláskor a magyarként való regisztráció mellett érveltek, ami a szerző szerint az autonómia szempontjából negatív. Szerinte a székelységnek alapvetően egy kettős, székely–magyar identitása van, és a magyarságtól külön népként, a nemzeti önrendelkezés szellemében kellene fellépnie.