Kiemelt videók
Tananyaggá tennék a roma holokausztot
Egy cigány származású, finn író vándorkiállítását nyitották meg a náci népirtás cigány áldozatainak emléknapján a budapesti holokauszt múzeumban. A finn nagykövet arról beszélt, Finnország volt az első Európában, amely garantálta a polgárjogot a romáknak, Beer Miklós római katolikus püspök pedig azt hangsúlyozta: senkinek nincs joga különbséget tenni ember és ember között a származása, a kultúrája vagy a vallása miatt.
A budapesti holokauszt múzeumban egy cigány származású, finn író vándorkiállítását nyitották meg a náci népirtás cigány áldozatainak emléknapján. „Európában a multikulturalizmus mindig is jelen volt. Azonban ez a multikulturalizmus nem igazán építette be magába, sem a társadalmi struktúrákba, sem pedig a gazdasági struktúrákba a roma kisebbségeket, ezért kerülhetett sor ezeknek a kisebbségeknek a kirekesztésére” – hangoztatta Veijo Baltazar.
A finn nagykövet azt hangsúlyozta: Finnország volt az első Európában, amely garantálta a polgárjogot a romáknak. Petri Tuomi-Nikula úgy fogalmazott, „a tudás és a saját történelmünkkel való szembenézés nélkül nem beszélhetünk stabil jövőről”.
Magyarországon ez nincs meg – állította a roma polgárjogi aktivista. Setét Jenő szerint nem tűrhető tovább, hogy a magyar roma holokauszt ne legyen tananyag. „Szükség van a roma holokauszt emlékezetének méltósága és elismerése szempontjából egy önálló roma holokauszt intézményre is. Kiváltképp igaz ez akkor, amikor az egyetlen roma-civil fenntartású roma holokauszt emlékközpontunkat is elveszítettük. Épp ezért a kormánynak is, a fővárosnak is nagyon konkrét feladatot kell vállalni ennek a kialakításában, és erre úgy kell tekintsenek, mint a saját feladatukra, mint közfeladatra” – mondta az aktivista.
Beer Miklós római katolikus püspök azt hangsúlyozta, senkinek nincs joga arra, hogy különbséget tegyen ember és ember között a származása, a kultúrája vagy a vallása miatt. „Senkinek nem lehet joga arra, hogy megmondja azt, kinek van joga az élethez, és kinek nincs joga az élethez. Ferenc pápát idézve: senkinek nincs joga arra, hogy a másik embert feleslegesnek, kidobni valónak gondolja.”
Nyolc éve, épp a roma holokauszt emléknapján végeztek ki Kislétán egy 45 éves nőt, 13 éves kislányát pedig életveszélyesen megsebesítették pusztán azért, mert cigányok voltak. Az elkövetőket azóta elítélték, a romák ellen elkövetett bűncselekmény-sorozat példa nélküli a magyar kriminalisztika történetében. Az áldozatokra emlékeztek a roma holokauszt emléknapján a budapesti Jézus Szíve-templomban.
Augusztus 3-a 1972 óta a roma holokauszt emléknapja. 1944-ben e nap hajnalán több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.
