

Környezetvédelem, szociális ellátás, kulturális és közösségi programok – ilyen projektek támogatására írt ki pályázatot Soros György alapítványa, pontosabban annak két partnerszervezete, akik egyébként a kormánytól is kapnak támogatást. A kormány azzal vádolja őket, hogy illegális bevándorlók betelepítését szerveznék meg, és fideszes önkormányzatok hamarosan gyűlést tartanak a támogatási program miatt, a „településekre leselkedő veszély elhárítására”.
„Bevándorlást szervező irodákról”, „Soros-kampányközpontokról” beszélt a Fidesz, miután kiderült, hogy a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványa (OSI) új pályázati programot indított Magyarországon. Ennek keretében vidéki városokban és községekben támogatnák civil szervezetek programjait, összesen 130 millió forintot osztanak szét.
Decemberben ki is írták a pályázatokat, és már be is érkeztek az első pályázatok – bevándorlásról vagy politikáról egyik kiírásban sem esik szó, ennek ellenére Pécsett az önkormányzat határozatban üzent az ottani pályázatot lebonyolító Emberség Erejével Alapítványnak. A kampány idén sem áll le: januárra a Megyei Jogú Városok Szövetsége Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere vezetésével gyűlésre hívta össze az önkormányzatokat az állítólagos veszély elhárítására.
Az erről szóló sajtótájékoztatón Szita Károly egyenesen „a településeikre leselkedő veszélyekről” beszélt, azt állította, hogy a támogatási program arról szól, hogy olyan „irodák” nyíljanak, amelyekkel illegális bevándorlók telepíthetők be. Hogy ez szerinte hogyan lenne lehetséges, arról nem beszélt – ilyesmi értelemszerűen csak illegális eszközökkel lenne lehetséges, az embercsempészés bűncselekményének megvalósításával.
A pályázati dokumentumokban valójában még irodák nyitásáról, ingatlanok megvételéről, kibérléséről sem esik szó. Ehelyett annyi történt, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány megállapodott két civil szervezettel, a pécsi Emberség Ereje Alapítvánnyal és a debreceni Alternatív Közösségek Egyesületével: az OSI-től kapott pénzt ezek a szervezetek osztják majd tovább más civil szervezeteknek, ők bírálják el a beérkezett pályázatokat, sőt, a pályázati kiírást is ők fogalmazzák meg.
A kiírásokat decemberben nyilvánosságra is hozták, ezek szerint Soros alapítványa az alábbi, a településekre „veszélyt jelentő” tevékenységeket támogatná: a debreceni egyesület kiírása szerint „elsősorban olyan tevékenységeket támogat, amelyek elősegítik és megerősítik a civil társadalom részvételét és szerepét a helyi problémák megoldásában, vagy felhívják a környezetük figyelmét a környezetvédelem, szociális ellátás, egészségügy, oktatás, kultúra, társadalmi befogadás, esélyegyenlőség helyben, közösségi összefogással orvosolható problémáira”.
A pécsi alapítvány kiírása szerint olyan projekteket támogatnának a dél-dunántúli régióban, amelyek „a következő területeken nyújtanak megoldást, a helyi közösséget érintő problémákra: kisközösségi aktivitás, életminőség-javítás, esélyegyenlőség, közösségi kultúra használat, fiatalok részvétele, zöld megoldások”.
A Hír TV Online megkereste a támogatásokat szervező civileket, akik azt mondták, komoly az érdeklődés a pályázat iránt, több civil szervezet vagy informális csoport is jelentkezett náluk a saját programjával.
Mester Zoltán, az Emberség Erejével Alapítvány szóvivője a Hír TV online kérdésére is elmondta, nincs szó „kampányirodák” vagy „bevándorlásszervező irodák” nyitásáról, annyi történt csak, hogy a pécsi szervezetnek szüksége volt egy helyiségre, ahol a pályázat iratait tárolhatják. Az önkormányzat kampányának hatására az első bérbeadó visszalépett az ajánlattól, de decemberben végül sikerült máshol irodát szerezni.
Mint mondta, elégedettek azzal, amennyi civil szervezet érdeklődött eddig a támogatás iránt, a pályázati anyagok a várakozás szerinti ütemben érkeznek be. Ezek részleteiről azonban még nem mondott el részleteket, erről majd csak a pályázási határidő lejártával, január második felében nyilatkozna.
Elmondta azt is, hogy a pályázatok elbírálásakor, a pályázati kiírás megfogalmazásakor teljesen az Emberség Erejével Alapítvány dönt, a Nyílt Társadalom Alapítvánnyal csak technikai kérdésekben egyeztetnek, de a pályázat tartalmát illetően végig a pécsi alapítvány dönten.
Az Emberség Ereje Alapítványt ért kormányzati támadás amiatt is kockázatos, mivel az alapítvány a mostani pályázatok elbírálása mellett tanodát is működtet, jelentős részben állami forrásból. Az Élmény Tár Tanoda munkáját nemrég az Abcúg.hu mutatta be: az intézményben szegény gyerekek tanításával foglalkoznak, tanítás után önkéntes mentorok foglalkoznak a diákokkal, kézműves-, sport- és írástanfolyamokat tartanak nekik.
A tanoda 2017 első félévben 60-ban a SZGYFI kormányzati támogatási programtól kapott pénzekből működött, a maradék 40 százalékát magánadományokból fedezték, a korábbi években pedig többek között a Norvég Civil Alaptól is kaptak pénzt. A második félévben az állami efop pályázatok fedezték a költség 70 százalékát.
Mester Zoltán kérdésünkre úgy válaszolt, nem tart attól, hogy a kormány leállítja a támogatásaikat. Vagy ha ez mégis megtörténik, szerinte a többi támogató elég elkötelezett ahhoz, hogy az ő adományaikból tovább tudjon működni a tanoda.
Az észak-alföldi régióban induló projekteket a debreceni székhelyű Alternatív Közösségek Egyesülete és a Humán Fejlesztési Kollégium bírálja majd el. Damu Richárd, az egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, január 30-án jár le a pályázati határidő, így hozzájuk egyelőre még kevés kész terv érkezett be. „Telefonon viszont szinte mindennap kapunk megkereséseket, azt tervezik, a hónap végéig tartanak több fórumot, ahol részletesen válaszolunk a pályázattal kapcsolatos kérdésekre” – mondta.
Damu Richárd a saját pályázati felhívásukat egyébként úgy foglalta össze: olyan projekteket támogatnak, amelyek segítik azt, hogy a helyi közösségek reagáljanak helyi problémákra – bevándorlásról az ő kiírásukban sem esik szó.
A pécsi Emberség Erejével Alapítványhoz hasonlóan az AKE is kap kormányzati pénzeket is: idén az önkéntességről szóló Széchényi-terves pályázaton nyertek jelentős összeget. Damu Richárd azt mondta, bízik benne, hogy a politikai támadások ellenére ezeket nem vonják meg, mint mondta, „szakmailag nem lenne rá oka a döntéshozóknak”. Hozzátette, magánszemélyek részéről nem érték őket atrocitások, azt viszont észrevették, hogy vannak cégek, adományozók, akik nem szeretnék feltüntetni magukat adományozóként.