Az aratás kezdetét jelző Péter-Pál napján emlékeznek 2012 óta a tisztességtelenül meghurcolt kulákokra Magyarországon. „Elvették a földjüket, tanyáikat, pusztán azért, mert dolgosak voltak, szorgalmasak, megvetés tárgyát képezték, kitelepítések történtek, el kellett hagyniuk a szülőföldjüket. Ez az emléknap tisztelgés a magyar parasztság előtt, a magyar parasztság legszorgalmasabb, legdolgosabb emberei előtt” – fogalmazott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
1949-től országszerte hetvenezer földműves családot üldöztek a kommunista diktatúrában, hogy megtörjék a vidék önállóságát. A tönkretett gazdákra Cegléden konferenciával emlékeztek meg.
A kulákoknak bélyegzetteket állandó pszichés és fizikai terrorral sanyargatták – ennek egyik eszköze volt, hogy az arisztokratákat és a városi értelmiséget tanyára költöztették.
A konferencián Rétvári Bence parlamenti államtitkár elmondta: a kormány célja újraépíteni annak a fejlődésnek az útját, melyen a vidéki középréteg haladt az ötvenes évek előtt. „A kormánynak az az elképzelése, hogy a vidéki földeken gazdálkodók nyolcvan százaléka családi középbirtok legyen egy ilyen vidéki középosztálynak a megerősítésével. Ez pontosan azt az utat erősíti, ami akkor történt volna, ha nincsenek a nagy törések a huszadik században a magyar történelemben” – mondta Rétvári Bence.
Cegléden ötszáz embert fosztottak meg javaiktól és emberi jogaiktól hatvan évvel ezelőtt – hozzátartozóik és az emlékezők koszorúkkal rótták le kegyeletüket.
