

Fogy a levegő a venezuelai elnök körül. Nicolas Madurót már nemcsak az ellenzék, de a szomszédos országok sem ismerik el államfőként, és Donald Trump is azt fontolgatja, hogy beavatkozik a venezuelai belpolitikai folyamatokba. Moszkva aggasztónak nevezte a fejleményeket.
A venezuelai ellenzék új arca. Juan Guaidót január elején választották meg a caracasi kongresszus élére - de valódi hatalma nincsen, mivel Nicolas Maduro elnök az ellenzéki többségű törvényhozást megkerülve kormányozza az országot.
A kongresszus cserébe a tavaly tavaszi elnökválasztás eredményét nem ismeri el, ahogy a nemzetközi közösség jelentős része, köztük Venezuela dél-amerikai szomszédai sem. Az államfő-választáson indulni akaró rivális jelölteket kizárták, egy részüket börtönbe is zárták - az ellenzék ezért bojkottálta a voksolást. A múlt héten újabb 6 éves elnöki ciklusát megkezdő Madurót politikai ellenfelei bitorlónak nevezik, és megbuktatnák.
„Most Maduro vállán van az elnöki szalag. De valóban ő az elnök? Maduro illegálisan tette le a hivatali esküt. Valóban ő az elnök? Maduro csak bitorolja a hatalmat. Ő lenne a vezető? Kit ismer el a világ elnökként? Kit ismer el az alkotmány? Minden képességünket latba vetjük, és megszerezzük a kellő támogatást, hogy úgy intézzük ezt el, ahogy kell"– nyilatkozta Juan Guadió a venezuelai nemzetgyűlés elnöke.
Guaidót támogatja a hadsereg egy része is, Peruba dezertált venezuelai katonák egy csoportja már nyíltan puccsra szólítja a többi egyenruhást.
„Felszólítjuk a nemzeti hadsereg minden tagját, férfiakat és nőket, parancsnokokat és alárendelteket, a szülőhaza minden katonáját, hogy ne maradjanak a barakkokban, ne hagyják, hogy ezek a bűnözők kihasználják őket. Helyre kell állítanunk az alkotmányt, addig nem nyugszunk, amíg fel nem szabadítottuk az hazánkat"– mondta Josue Hidalgo venezuelai katona.
A Nicolas Maduro elleni puccs gondolata egy ideig az Egyesült Államokat is foglalkoztatta: a New York Times beszámolója alapján washingtoni kormány-tisztviselők 2017-ben többször is egyeztettek titokban a hadsereg lázadóinak vezetőivel, de Donald Trump végül letett arról, hogy beavatkozzon a venezuelai belpolitikába.
A CNN értesülései szerint az amerikai elnök most azt fontolgatja, hogy Guaidót ismerje el legitim venezuelai államfőnek. A dél-amerikai országgal szövetséges moszkvai vezetés aggasztónak tartja a fejleményeket.
„Hallottunk arról, hogy engedélyeznék a katonai beavatkozást Venezuelában, hogy az Egyesült Államok nem Nicolas Madurót, hanem a parlament vezetőjét ismerné el elnökként. Ez mind nagyon aggasztó, és megmutatja, hogy az Egyesült Államok hozzáállásának még mindig az az alapja, hogy aláássa a neki nem tetsző kormányokat, Latin-Amerikában és más régiókban"– mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
De nemcsak az Egyesült Államok látná szívesen Maduro bukását: a Dél-Amerika két legnagyobb országát irányító brazil és argentin elnök is egyetért abban, hogy Venezuelának változásra van szüksége.
„Mindkettőnket aggaszta a venezuelaiak sorsa. Megerősítjük, hogy elítéljük Nicolas Maduro diktatúráját. Nem fogadjuk el ezt a demokrácia-paródiát"– jelentette ki Mauricio Macri az argentin államfő a találkozón. A brazil elnök pedig nemrég hivatalosan is Juan Guaidót ismerte el Venezuela legitim vezetőjeként. Nicolas Maduro erre reagálva a modern kor Hitlerének nevezte Jair Bolsonarót.