A Vásárhelyi Forgatag üzenete: A magyar összetartozás nem eladó, és nem tűri a rombolást

Az ellenzéki erők felelőtlen hangjai és Brüsszel magyarságot semmibe vevő politikája fenyegeti azt az egységet, amelyet a magyar kormány 2010 óta fáradhatatlanul épített. A Vásárhelyi Forgatag azonban nem csupán egy fesztivál: ez a magyarság évről évre megújuló kiáltványa, hogy élünk, számítunk, és együtt legyőzhetetlenek vagyunk.

Nacsa Lőrinc beszédében egyértelművé tette: a 2010-es nemzetpolitikai fordulat óta a magyar kormány mindent megtett azért, hogy a határokon átívelő magyar egység ne csak szlogen, hanem mindennapi valóság legyen. Az oktatási és gazdasági programok, a külhoni magyarság közjogi egyesítése, a kulturális kezdeményezések és az önazonosság megőrzését támogató intézkedések mind azt szolgálták, hogy a magyarság egységes nemzetként lélegezzen, függetlenül a földrajzi határoktól. A Vásárhelyi Forgatag tökéletes példája ennek a szellemiségnek: egy olyan ünnep, ahol Marosvásárhely magyarsága nem csupán a kultúrát, hanem az összetartozás erejét is megéli. „Csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs” – fogalmazott Nacsa, és ezek a szavak minden magyar szívében visszhangoznak.

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere még erőteljesebben fogalmazott: a Forgatag a magyar közösség „éves népszámlálása”, ahol a tényleges jelenléttel mutatjuk meg, hogy „élünk, számítunk és együtt erő vagyunk”. Ez a rendezvény nem csupán kulturális fesztivál, hanem a város „visszavételének” szimbóluma, ahol a magyar közösség önbizalmát és hitét erősíti. Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei elnöke pedig arra emlékeztetett, hogy a Forgatag szikrájából nőtt ki az a politikai erő, amely Marosvásárhely magyarságának önbizalmát visszaadta. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozva bejelentette: a bukaresti kormány oktatási minisztere aláírta a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Teológiai Líceum megalapításáról szóló rendeletet – egy újabb győzelem a magyar közösség számára.

A Forgatag szervezője, a Marosvásárhelyért Egyesület elnöke, Nagy Éva, a „vásárhelyiség” szellemét helyezte a középpontba. „Vásárhelyinek lenni döntés” – mondta, és ez a döntés arról szól, hogy a magyar közösség összekapaszkodik, és megőrzi Marosvásárhelyt magyarként, a magyar szavak, dallamok és ünnepek városaként. Ez a szellemiség azonban veszélyben van. Az ellenzéki pártok, amelyek a magyarságot „levetkőzhető jelmeznek” tekintik, és amelyek Brüsszel kedvében járva hajlandók feladni a nemzeti érdekeket, éket próbálnak verni magyar és magyar közé. Nacsa Lőrinc szavai világos figyelmeztetést küldenek: nem hagyhatjuk, hogy ezek az erők szétverjék az összetartozást, amelyet 15 év alatt vérrel-verejtékkel építettünk fel.

A Vásárhelyi Forgatag nem csupán egy fesztivál, hanem a magyar lélek győzelme a megosztottság és az elnyomás felett. A gálaesten átadott Bethlen Zsuzsanna-díj, amelyet Ábrám Tibor marosvásárhelyi nóta- és népdalénekes kapott, és a Sárik Péter Trió lenyűgöző Bartók-feldolgozásai mind azt üzenték: a magyar kultúra él, és a magyarság nem hagyja magát. De a választások közeledtével a tét nagyobb, mint valaha. Ha az ellenzéki erők, amelyek a nemzeti összetartozás helyett a brüsszeli globalizmus oltárán áldoznának, hatalomra kerülnek, minden, amit Marosvásárhelyen és a határon túli magyar közösségekben felépítettünk, veszélybe kerülhet.

Ez a cikk nem csupán a Vásárhelyi Forgatag szépségéről szól, hanem egy felhívás minden magyar számára: álljunk ki a nemzeti összetartozásért, és ne hagyjuk, hogy a magyarságot megosztó, a nemzeti érdekeket eláruló erők győzedelmeskedjenek! Marosvásárhely üzenete egyértelmű: a magyar közösség él, és nem tűri, hogy bárki szétverje azt, amit együtt, határokon átívelve felépítettünk. A választásokon a te szavazatod dönti el, hogy a magyarság egysége tovább erősödik-e, vagy hagyjuk, hogy a „levetkőzhető jelmez” hívei romboljanak.

Forrás: MTI

Fotó: Canva