A modern boszorkányüldözés Orbán Győző és Hatvanpuszta ellen
Magyarország politikai viharfelhőkkel terhelt egén egy új, de történelmileg ismerős jelenség rajzolódik ki: a szorgalmas, sikeres emberek elleni támadások hulláma. A célkeresztben most Hatvanpuszta áll, Orbán Győző, Orbán Viktor miniszterelnök édesapjának birtoka. Ez a valamikori Habsburg-mintagazdaság a rendszerváltás után romokban hevert, mígnem Orbán Győző szívós munkával és kitartással újjáélesztette. Ma mégis politikai támadások kereszttüzében találja magát, amit sokan a kommunista idők kuláküldözéséhez hasonlítanak. Olvasónk tehát amellett érvel, hogy a Hatvanpuszta elleni kritikák mögött irigység, rosszindulat és ideológiai bosszú áll, amely a balliberális erők részéről a kommunista módszerek modernkori folytatása.
Történelmi párhuzam: Kuláküldözés akkor és most
A „kulák” kifejezés a kommunista Magyarországon a szorgalmas, tehetős gazdálkodókat jelölte, akiket a rendszer irigységből és osztályharcos ideológiából kifolyólag üldözött. Vagyonukat elkobozták, családjaikat meghurcolták, mert a kommunista elit nem tűrte a sikert, amit nem az ő kegyeikből értek el. A kulákok bűne nem más volt, mint hogy munkával, szorgalommal és hozzáértéssel gyarapították javaikat, ezzel szembemenve a kollektivista eszmékkel.
Ma, 2025-ben, Orbán Győzőt hasonló módszerekkel támadják. A hatvanpusztai birtok, amelyet saját erejéből, évtizedes munkával hozott rendbe, a balliberális média és politikai ellenfelek céltáblája lett. A vádak szerint a birtok luxusrezidencia, amelynek finanszírozása kétes eredetű, és Orbán Viktor politikai befolyásának köszönhető. Ezek a vádak azonban figyelmen kívül hagyják a tényeket: Orbán Győző, mezőgazdasági üzemmérnökként, 50 évig dolgozott a gánti kőbányában, amelynek 51%-os tulajdonosa. A bánya sikere nem politikai kapcsolatokon, hanem tisztességes gazdálkodáson alapult, hiszen már az Antall-, Horn-, Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok alatt is prosperált.
Hatvanpuszta: Egy gazdaság újjászületése
A hatvanpusztai birtok története a magyar vidék tragédiájának és újjászületésének szimbóluma. A Habsburgok által létrehozott mintagazdaság a kommunista államosítás és a rendszerváltás utáni elhanyagolás áldozata lett. Orbán Győző, akinek családja – nagyapja, ő maga és fia, Viktor – is dolgozott itt, személyes kötődésből vásárolta meg a romos telepet. Az elmúlt évtizedben saját forrásaiból újította fel, hogy újra működő gazdasággá tegye. Az interjúkban részletezte: portaépület, őrszolgálat, napelemtelep, műhelyház, könyvtár és tanulóterem is épült, hogy a birtok a modern gazdálkodás és a családi örökség megőrzésének helyszíne legyen.
A vádak, miszerint Hatvanpuszta „luxusrezidencia” vagy „kastély”, alaptalanok. Hadházy Ákos ellenzéki képviselő és mások drónfelvételekkel és energetikai tanúsítványokkal próbálják alátámasztani állításaikat, de ezek sem bizonyítják, hogy a birtok ne mezőgazdasági célokat szolgálna. A dokumentumok csupán azt mutatják, hogy van lakóépület a területen, ami egy ekkora gazdaság esetében természetes – a gazdatiszt családja is ott lakott egykor. A zebrák és antilopok jelenléte, amelyek a szomszédos, Mészáros Lőrinchez köthető földeken élnek, szintén nem releváns a birtok rendeltetésével kapcsolatban, mégis szenzációhajhász módon használják fel a lejáratásra.
Az irigység és a politikai bosszú motorja
A Hatvanpuszta elleni támadások mögött nem nehéz felismerni az irigységet és a politikai bosszúvágyat. Orbán Győző sikere, hogy egy romos birtokból virágzó gazdaságot teremtett, szálka azok szemében, akik a kommunista utódpártok szellemiségét követve nem tűrik a mások által, tisztességes munkával elért eredményeket. A balliberális média és politikusok, mint Hadházy Ákos vagy a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter, gyakran torzítják a tényeket, hogy Orbán Viktort rajta keresztül támadják. Hadházy például „Pusztaverszálynak” csúfolja a birtokot, és föld alatti bunkerrendszerekről vagy széfekről fantáziál, miközben ezekre semmilyen konkrét bizonyítékot nem mutatott fel.
Ez a magatartás kísértetiesen emlékeztet a kommunista időkre, amikor a kulákokat koholt vádakkal, például „népellenes bűnökkel” illették, hogy igazolják vagyonelkobzásukat. Ma a „korrupció” és „luxus” vádjával próbálják ugyanezt elérni, figyelmen kívül hagyva, hogy Orbán Győző cégei évtizedek óta sikeresen működnek, és soha nem nyertek közvetlen állami közbeszerzést. A kritikusok képtelenek elfogadni, hogy valaki önerőből, kemény munkával gyarapodhat, ezért a politikai ellenfeleken keresztül próbálják lejáratni.
A szorgalom és tisztesség védelmében
Orbán Győző története a magyar vidék és a szorgalmas ember diadala. Egy olyan férfié, aki 85 évesen is dolgozik, hogy értéket teremtsen, és megőrizze családja örökségét. Hatvanpuszta nem „kastély”, nem „luxusrezidencia”, hanem egy gazdaság, amely a magyar mezőgazdaság hagyományait éleszti újjá. Az ellene irányuló támadások nem csupán igazságtalanok, hanem veszélyes precedenst teremtenek: ha ma egy sikeres embert irigységből meghurcolhatnak, holnap bárki célponttá válhat, aki munkával gyarapodik. A Fidesz és szimpatizánsai kiállnak az olyan emberek mellett, mint Orbán Győző, akik a kommunista utódok és a balliberális erők támadásai ellenére is a szorgalom és tisztesség útját járják. Hatvanpuszta ügye nem csak egy birtokról szól, hanem arról, hogy Magyarországon újra teret nyerhet-e a kommunista idők irigy, romboló szelleme. Mi nem hagyjuk!
Hajrá Fidesz, hajrá szorgalom, hajrá tisztesség!
Forrás: Szerző László/Facebook
Fotó: Canva
