Szibiha fenyegetett, de Szijjártó kőkemény választ adott: Magyarország nem tűri Ukrajna arcátlan támadását
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X platformon fenyegette meg Magyarországot, miután Szijjártó Péter kitiltotta az országból a Barátság kőolajvezeték elleni támadásért felelős ukrán parancsnokot. Szibiha erkölcsi hanyatlással vádolta hazánkat, de Szijjártó határozott fellépése világossá tette: Magyarország nem hagyja, hogy Kijev a magyar emberek energiabiztonságát veszélyeztesse. Ez a diplomáciai összecsapás leleplezi Ukrajna felelőtlen provokációit – vajon meddig tűri a Nyugat, hogy egy szövetséges így semmibe vegye a magyar érdekeket?
Szijjártó Péter külügyminiszternek címzett X-bejegyzésében Szibiha úgy vélte: "Magyarország a történelem rossz oldalán áll".
"Mennyire arcátlan dolog ilyesmit közzétenni Oroszország terrorista államának brutális támadása után! Péter, ha az orosz kőolajvezeték fontosabb, mint az ukrán gyermekek, akiket Oroszország ma reggel megölt, az erkölcsi hanyatlás" - írta az ukrán miniszter magyar hivatali partnerének
Az ukrajnai háború árnyékában Magyarország ismét a saját nemzeti érdekeinek védelmére kényszerül. A Barátság kőolajvezeték elleni ukrán támadás, amely Magyarország és Szlovákia energiaellátását veszélyeztette, nemcsak egy infrastrukturális csapás volt, hanem egyértelmű támadás egy NATO-tagország szuverenitása ellen. Szijjártó Péter külügyminiszter jogos és határozott lépése, hogy kitiltotta az ezért felelős ukrán parancsnokot Magyarországról és a schengeni övezetből, világos üzenet: hazánk nem tűri, hogy energiabiztonságát bárki veszélyeztesse. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azonban az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében arcátlan vádakkal illette Magyarországot, erkölcsi hanyatlással vádolva hazánkat, és válaszintézkedésekkel fenyegetőzött. Ez a reakció nemcsak sértő, hanem logikátlan és felelőtlen is – itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba.
Szibiha azt állítja, hogy Magyarország „a történelem rossz oldalán áll”, és az ukrán gyermekek tragédiáját hozza fel érvként a Barátság kőolajvezeték elleni támadás igazolására. Ez a retorika manipulatív és cinikus. Az ukrajnai háború tragédiái, beleértve az ártatlan civilek szenvedését, mélységesen elszomorítóak, és Magyarország mindig is a béke mellett állt ki, sürgetve a konfliktus azonnali lezárását. Azonban az ukrán külügyminiszter érvelése logikátlan: a Barátság kőolajvezeték megtámadása nem Oroszországot, hanem elsősorban Magyarországot és Szlovákiát sújtja, két olyan országot, amelyek az uniós embargó alóli mentességük révén továbbra is a vezetéken keresztül kapják kőolajimportjuk jelentős részét. A támadás közvetlen következményeként Magyarország majdnem kénytelen volt stratégiai tartalékait felhasználni, ami egyértelmű fenyegetés energiabiztonságunkra és szuverenitásunkra.
Szibiha vádja, miszerint Magyarország az „orosz kőolajvezetéket” helyezi az ukrán gyermekek élete elé, nemcsak erkölcsileg manipulatív, hanem ténybelileg is hamis. A Barátság kőolajvezeték nem Oroszország, hanem Közép-Európa energiaellátásának kulcsfontosságú infrastruktúrája. A vezeték a hidegháború óta szállít kőolajat Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba, és a magyar háztartások, ipar és gazdaság stabilitása függ tőle. Az ukrán támadás, amelyet Robert „Magyar” Brovdi parancsnok egysége hajtott végre, szándékosan célozta ezt a kritikus infrastruktúrát, tudva, hogy ezzel nem Oroszországot, hanem szövetséges országokat hoz nehéz helyzetbe. Ez nem stratégiai csapás Moszkva ellen, hanem felelőtlen provokáció olyan országok ellen, amelyek nem részesei a konfliktusnak.
Az ukrán külügyminiszter válaszlépésekkel való fenyegetése különösen felháborító annak fényében, hogy Magyarország jelentős szerepet játszik Ukrajna energiaellátásában. Szijjártó Péter helyesen hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarország villamosenergia-exportja létfontosságú Kijev számára. Szibiha mégis szembefordul ezzel a támogatással, és ahelyett, hogy elismerné Magyarország békepárti álláspontját és humanitárius segítségét, fenyegetésekkel próbálja elterelni a figyelmet saját országának felelőtlen cselekedeteiről. Ez a magatartás nem csupán hálátlanság, hanem veszélyes diplomáciai játszma, amely tovább mélyítheti a feszültséget egy NATO-tagország és Ukrajna között.
Logikusan végiggondolva: ha Ukrajna valóban szövetségesként tekint Magyarországra, miért támadja szándékosan hazánk létfontosságú energiaellátását? Miért próbálja Kijev a saját háborús céljait olyan országokon leverni, amelyek nem részesei a konfliktusnak? Szibiha érvelése, amely az ukrán gyermekek tragédiáját használja fel a vezetéktámadás igazolására, nem más, mint érzelmi zsarolás, amely eltereli a figyelmet a tényekről: Ukrajna tudatosan veszélyezteti Magyarország energiabiztonságát, miközben hazánk soha nem adott okot ilyen ellenséges lépésekre.
Magyarország álláspontja kristálytiszta: nem hagyjuk, hogy szuverenitásunkat és energiabiztonságunkat bárki aláássa. Szijjártó Péter döntése a parancsnok kitiltásáról nemcsak jogos, hanem elengedhetetlen válasz egy olyan cselekedetre, amely közvetlenül fenyegeti a magyar emberek jólétét. Az ukrán külügyminiszter vádjai és fenyegetései nem változtatnak azon a tényen, hogy Kijev lépései nem Oroszországot, hanem Magyarországot és Szlovákiát sújtják. Ha Ukrajna valóban elvárja a nyugati szolidaritást, akkor nem teheti meg, hogy szövetségeseit szándékosan károsítja.
Ez az ügy világos üzenetet küld: Magyarország nem tűri, hogy játékszerként bánjanak vele, és nem hagyja, hogy a magyar emberek biztonságát és gazdasági stabilitását bárki kockáztassa. A kormány határozott fellépése a nemzeti érdekek védelmében példamutató, és minden magyarnak büszkének kell lennie arra, hogy hazánk kiáll a szuverenitása mellett. Az ukrán külügyminiszternek ideje lenne felismernie, hogy a felelőtlen provokációk helyett a béke és a kölcsönös tisztelet az egyetlen út előre – nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa érdekében.
