A 2020-as esztendőt akár a viták évének is nevezhetnénk, hiszen Magyarország vitatkozott az Európai Unióval, az Európai Bizottsággal, a Fidesz pedig vitatkozott az Európai Néppárttal, valamint az itthoni ellenzékkel.
Gajdics Ottó szerint az értelmes vitát lehet szeretni és hasznos is, ugyanakkor az idei „viták éve” valami olyasmit is megmutatott, hogy homlokegyenest az ellenkezőjét tudják mondani az emberek ugyanarról a dologról, erre pedig számos példa van a mögöttünk álló esztendőben. A Karc FM és a Szabad Föld főszerkesztője szerint, az nem jó, ha a durva stílusú viták eluralkodnak a közbeszédben, mert akkor az betölti azt a teret, ahol az értelmességnek kellene szólnia.
Fodor Gábor - folytatva Gajdics Ottó gondolatmenetét - felhívta rá a figyelmet, hogy
valóban gyalázatos a viták színvonala, hiszen elég csak megnézni egy parlamenti közvetítést,
ami olykor ott történik - tette hozzá - az egészen elképesztő.
Ami az európai uniós „hadszínteret illeti” a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet alapítója úgy látja, voltak értékviták, amikor kiderült, ki, miként is gondolkodik az EU jövőjéről. Komoly kicsúcsosodó vitának nevezte a nemzetállami szuverenitás védelme, valamint az Európai Egyesült Államok megvalósítása mellett kiállók közötti ellentétet, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök is értékalapú állásfoglalást tett.
A vitákban az az érdekes, hogy megmutatja a résztvevők igazi karakterét G. Fodor Gábor közlése szerint. A Századvég Alapítvány elnöke úgy látja, Magyarország és Brüsszel vitáinak is van olyan karaktere, ami körülírható, elmesélhető és el tudják képzelni a választópolgárok.
Brüsszel azért veszít az Orbánnal való vitáiban, mert úgy kerekednek felül, hogy alulmaradnak, mert Orbán mindig kimutatja róluk azt, hogy visszaélnek az erejükkel, kettős mércét alkalmaznak, nem tisztelik a magyarokat, kétségbe vonják a magyarok szuverenitását, így minden ilyen vita (…) segíti a magyar jobboldal ügyét
– tette hozzá.
Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója szerint használjuk azt metaforát, hogy Európa, de e mögött éppúgy vannak nemzetállami érdekek, csak azt nem mondják.
Egy csomó nemzeti érdek európaiként jelenik meg, amely nem európai, hanem nemzetállami érdek, ezek persze ütköznek, ezekből is lesznek kompromisszumok. Magyar szempontból pedig tökéletesen legitim az, ha valaki azt mondja, hogy a magyar nemzeti érdeket képviseli, vagyis nyílttá teszi azt, amit egy csomó európai ország nem tesz nyílttá
– mondta el Gerő András.
Adásunk második felében egy megkerülhetetlen témáról, a világjárványról esett szó, ami alapvetően meghatározta életünket, hiszen joggal tehetik fel az emberek a kérdést: hol tart hazánk ebben a küzdelemben?
Teljes adás:
HírTV
