Háború Ukrajnában: A közeljövőben Ukrajna nem lesz a NATO tagja
Árendás Péter külpolitikai szerkesztő elemezte a legfrissebb híreket, majd majd kapcsoltuk Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértőt. Adásunk második felében vendégünk volt Stepper Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
A tartalomból:
- A nemzetközi közösség tiltakozása ellenére is kitart az Egyesült Államok amellett, hogy kazettás bombákat küldjön Ukrajnának. Sőt, Washington az amerikai jogszabályok megkerülésével szállít ilyen típusú fegyvert Kijevnek. Moszkva jelezte, hogy arányos választ fog adni, amennyiben az ukránok bevetik a kazettás bombákat.
- Bár az ENSZ-egyezmény tiltja az ilyen lőszerek használatát, több ország, köztük az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország sem írta alá az erről szóló szerződést. Éppen erre hivatkozva küld Washington a kijevi vezetésnek kazettás bombákat.
- Az amerikai elnök emellett azzal indokolta döntést, hogy hagyományos fegyverekből és lőszerekből hiány van. Joe Biden határozata világszerte nagy port kavart, miután a kazettás bomba rengeteg civil halálát okozhatja még a háború befejezése után is.
- Oroszország megszólalt a tavalyi, kercsi híd elleni támadás kapcsán is, miután az akció elkövetését 9 hónappal az incidens után elismerte a kijevi vezetés.
- Ukrajna nem kapott meghívást a NATO-ba. Az ukrán elnök abban reménykedik, amint vége lesz a háborúnak csatlakozhat majd a szövetséghez. A G7 országok leszögezték, elkötelezettek Ukrajna katonai támogatása mellett.
- Oroszország többször leszögezte, elfogadhatatlannak tarja, hogy Ukrajna csatlakozzon a szövetségbe. Olaf Scholz német kancellár a vilniusi találkozón azt hangoztatta: a jövőben a szövetség döntésébe nem lesz beleszólása Moszkvának.
- Az ukrán elnök végül nem távozott üres kézzel a két napos találkozóról. A NATO és a G7 országok továbbra is kiállnak Ukrajna mellett. A G7 országok közös nyilatkozatukban leszögezték, addig támogatják fegyverekkel Kijevet, amíg szüksége van rá.
Teljes adás:
