
A pénzügyi felügyelet szerepét is ellátó Magyar Nemzeti Bank is vizsgálja azokat az úgynevezett kombinált hiteleket, amiknél az ügyfelek a tőketörlesztést biztosítóknak fizetik. Ezek a szerződések megkötésekor azzal hitegették az ügyfeleket, hogy a befizetéseiket úgy forgatják, hogy határidő előtt visszafizethetik adósságukat. A Hír TV által megkérdezett adósok tartozása azonban még annyival sem csökkent, mint eddigi befizetéseik összege.
„Nagy valószínűséggel egyébként a bankok döntő többsége tisztességtelenül járt el az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében.” A Kúria jogegységi döntését magyarázza Magyarország élőben című műsorunkban a nemzetgazdasági miniszter. „Arra van szükség, hogy a bankok tisztességesen elszámoljanak végre az ügyfelekkel és kiszámolják, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás miatt mennyivel károsították meg az ügyfeleket. Ennek az összegnek a rendezésére van szükség, valamint arra, hogy az árfolyamrés elszámolásában is egy tisztességes elszámolás szülessen” – mondta Varga Mihály.
A kúriai döntés nyomán a kormány a múlt héten nyújtotta be devizahiteles-mentőcsomagjának első ütemét. A javaslatról már pénteken szavazhat a parlament. A végső megoldás azonban csak őszre készül el. Mások mellett azoknak a hiteleseknek a problémája is akkor rendeződhet végleg, akik életbiztosítással egybekötött, úgynevezett kombinált hitelt vettek fel. Az adós csak a kamatot törleszti a banknak, a tőketartozás csökkentésére befizetett összeget a biztosítók forgatják. „Az ember, akinek az adóssága van, az minden hónapban félretesz egy bizonyos összeget, és várja, hogy ennek valamilyen hozama legyen. Lehetőleg akkora, hogy megérje így takarékoskodni, és a hozama nagyobb legyen, mint a hitel kamata, hogy majd az egész megtakarítást végül be tudja törleszteni, és ez az egész megtakarítás, amit most a hitel kezdetétől kezdve félretett, az majd fedezze a teljes tartozását” – hangsúlyozta Micskei Lajos, a Bankráció.hu elemzője.
De nem fedezi, sőt a biztosítók jutalékai és működési költségei miatt még az eredeti befizetések sem garantáltak. A biztosítók által folytatott rossz befektetésekért ugyanakkor senki nem vállalja a jogi és pénzügyi felelősséget. Egy, a Hír TV által megkérdezett adós eddig majdnem 3 millió forintot fizetett be, a biztosító azonban nem tud elszámolni azzal, hogy mibe fektette a pénzt, a tőketartozás pedig 3 millió helyett csak 2,2 millió forinttal csökkent.
A pénzügyi felügyelet szerepét is ellátó Magyar Nemzeti Bank is vizsgálódik az ügyben. Az MNB szóvivője azt mondja: 2018-ig a szerződések 40 százaléka lejár. Sok hiteles akkor szembesülhet azzal, hogy a biztosítók hanyagul kezelték a befizetéseiket, így az nem fedezi a hitelt. Az MNB ezt próbálja megelőzni. Binder István szerint végső megoldást az ügyben a kormány őszi mentőcsomagja hozhat. „Karácsonyra lehetnek meg ennek a gyümölcsei. Ez azt jelentheti, hogy valamiféle forintosításra kerülhet sor az ügyfelek oldalán, ami azt jelenti, hogy a hitelterhek jelentősen csökkennek, ami viszont egy ilyen kombinált termék esetében azt jelenti, hogy az a biztosítási megtakarítás, az a tőkefelhalmozás, ami a biztosítótól jön, az elegendő lehet ennek a fedezetére” – nyilatkozta a Magyar Nemzeti Bank szóvivője.
A vitás helyzetek esetén Binder István azt javasolja, hogy azt az ügyfelek először próbálják meg a bankkal rendezni, és csak utána forduljanak az MNB-hez.