Feltételezéseken alapszik a EB jelentése
Elismerte az Európai Bizottság, hogy csak feltételezések alapján állították, hogy jövőre túlzottdeficit-eljárást is indíthatnak Magyarország ellen. A legfrissebb jelentésükben többek között a különadók kivezetését kérték, mert álláspontjuk szerint a magyar gazdasági növekedést az állam segíti és annak hatásai jövőre kifulladnak.
Akár túlzottdeficit-eljárás is indulhat Magyarország ellen jövőre – áll abban a jelentésben, amelyet az Európai Bizottság tett közzé. A brüsszeli szakértők elismerték a magyar makrogazdasági helyzetben a közelmúltban bekövetkezett javulásokat, azonban álláspontjuk szerint a helyzet jelentős részben mesterséges állami beavatkozásoknak köszönhetően javul.
Az Európai Bizottság úgy véli, az államadósság nem áll szilárdan csökkenő pályán, bírálták a különadókat és a devizahiteles-mentőcsomagot. A jelentésre válaszul a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság feltételezései nem tényszámokon, hanem a saját előrejelzésükön alapulnak.
„Természetesen előrejelzések alapján dolgozunk, a legutóbbit éppen májusban tettük közzé. Novemberben jelenik majd meg a frissített előrejelzés. Nem fogunk egy új túlzottdeficit-eljárás elindítására javaslatot tenni egészen addig, amíg nem lesznek valós számaink 2014-re, amit az Eurostat jövő év áprilisában tesz majd közzé. Ezt követően egy új előrejelzést készítünk majd 2015 májusában, és az alapján tisztábban látunk majd. Akkor látjuk majd meg azt is, hogy esetleg milyen szükséges lépéseket kell tenni” – mondta Simon O’Connor bizottsági szóvivő.
A magyar kormány várakozása szerint az idei gazdasági növekedés 3 százalék körül lesz, míg a bizottság csak 2 százalékot tart valószínűnek. Brüsszelben emiatt rendre szóba kerül a magyar költségvetés kiigazításának szükségessége.
A nemzetgazdasági miniszter a Hír Televíziónak azt mondta, hogy az Európai Bizottság a kormány tervezett intézkedései miatt helyezte ismét kilátásba a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás újraindítását is.
„Én nem hiszek az összeesküvés-elméletekben, de azért furcsának találom, hogy a reklámadó és a devizahitelekre tett kormányjavaslat kellős közepén jelenik meg egy ilyen jelentés. Szerintem itt vannak ilyen összefüggések, igen, ők úgy érzik, hogy a magyar kormány megint olyan intézkedéseket vagy döntéseket kíván meghozni, ami bizonyos multinacionális gazdasági erők érdekeit sérti” – fejtette ki Varga Mihály.
A legfrissebb Magyarországra érvényes országspecifikus ajánlás első olvastában még az szerepelt, hogy Magyarországnak egyszázalékos költségvetési kiigazítást kell tennie. Később azonban ez az összeg eltűnt a javaslatból, így ma már nincs olyan konkrét szám, amit az Európai Bizottság elvárna Magyarországtól mint költségvetési kiigazítást.
