KSH: 4,1 százalékos volt a munkanélküliség március-májusban
A március-májusi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot már teljes egészében érintették, így hatásai megjelennek a munkanélküliségi adatokban - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Májusban a munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt. Az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 28 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest pedig 55 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,6 százalékponttal, egy év alatt 1,2 százalékponttal emelkedett.
Az inaktívak száma jelentősen, 59 ezerrel csökkent, a korábban munkahelyüket elvesztett személyek nagy része ugyanis - a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően - aktívan kezdett munkát keresni, közülük 31 ezren el is kezdtek dolgozni.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma május végére 363 ezerre nőtt.
A március-májusi három hónapos periódusban a 15-24 éves munkanélküliek száma 37 ezer, munkanélküliségi rátájuk 12,4 százalék volt. A munkanélküliek közel ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,8 százalékra nőtt, az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, 2,5 százalék volt.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezerre, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt, míg a nők esetében a munkanélküliek száma 86 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra emelkedett.
A munkanélküliség átlagos időtartama 8,5 hónap volt, a munkanélküliek 21,8 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A munkaerőpiac májusi mutatói a gazdaság újraindulását jelezhetik
A májusi foglalkoztatási adatok a gazdaság újraindulására utalnak, lehetséges, hogy a munkaerőpiac tavaszi megingása átmenetinek bizonyul. A lassabban magukra találó ágazatokból - idegenforgalom, rendezvényszervezés - felszabadult munkaerőt más ágazatok is felszívhatják - értékelték a legfrissebb adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott jelentése szerint májusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 399 ezer volt, az előző hónaphoz képest 31 ezerrel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezerrel kevesebb. A munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt. Az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 28 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest pedig 55 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Az inaktívak száma jelentősen, 59 ezerrel csökkent, a korábban munkahelyüket elvesztettek nagy része ugyanis - a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően - aktívan kezdett munkát keresni, közülük 31 ezren el is kezdtek dolgozni.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint a gazdaság újraindulását jelzi, hogy a várakozásoknak megfelelően májusban már nem esett, sőt némileg emelkedett is a foglalkoztatottság szintje. A munkanélküliségi ráta májusban növekedett ugyan, de 5 százalék alatt van, tehát magasnak semmiképp sem mondható. A munkanélküliségi ráta előző hónaphoz mért növekedését az magyarázza, hogy míg áprilisban az állásukat elvesztők a kijárási korlátozások miatt még jellemzően nem kerestek munkát, így az inaktívak közé kerültek besorolásra, addig májusban már elkezdtek aktívan állást keresni, így átsorolódtak a munkanélküliek közé.
Regős Gábor várakozásai szerint a következő hónapokban a foglalkoztatás tovább fog növekedni, azonban a vírus előtti szintjét nem éri el, tekintettel arra, hogy a nemzetközi turizmus újraindulása lassú és a járműgyártás sem tért még vissza a vírushelyzet előtti szintjére.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint elképzelhető, hogy csak egy gyorslefolyású és átmeneti megingást jelentettek az idei tavaszi fejlemények. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium mind érdemben hozzájárulnak a munkahelymegőrzéshez, de a közszolgáltatások, a hon- és rendvédelem és a közfoglalkoztatás keretében megnyitott jelentős számú új pozíció is segítséget nyújt a munkaerőpiac stabilizálásában. A munkaerőpiacon a leginkább érintett szektorok az enyhülés ellenére továbbra is a közvetlen kontaktust igénylő szolgáltatások, rendezvények és a turizmus-vendéglátás, itt továbbra is szigorúbb előírások maradnak érvényben egyelőre, így itt átmenetileg mérsékeltebb maradhat a munkaerő kereslet a tavalyi időszakkal összevetve, amit részben az állami programok, részben pedig más, továbbra is növekedő szektorok kereslete ellensúlyozhat.
MTI
