NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvGazdaság
Fogy a levegő Moszkva körül?

Fogy a levegő Moszkva körül?

Peking egy ideje fékezi az Oroszországgal, a stratégiai partnerrel folytatott együttműködést.

  • 2024. szeptember 03., kedd 09:20
Vágólapra másolva!

Míg az orosz–kínai viszony kihűlni, a Moszkva–Delhi kapcsolat felmelegedni látszik, amit Narendra Modi indiai kormányfő váratlan moszkvai látogatása is jelzett. Hogy a fentebb említett változások tartósak lesznek-e, egyáltalán bekövetkeznek-e – arról tart a vita. Ugyanis

Tény, hogy Narendra Modi indiai kormányfő európai, moszkvai (és kijevi) útja meglepte a világot. Egy ideje hozzászokhattunk, hogy a Nyugattal szemben fellépő koalíció vezetője, Kína mellett Oroszország játssza a másodhegedűs szerepet. Most mind a kínai, mind az oroszországi pénzvilág érzékeny csápjai más irányban tapogatóznak.

Tény, hogy az Egyesült Államok szankciós politikája Kína irányába részeredményeket hozhat.

Kína szemrebbenés nélkül visszafogja oroszországi kapcsolatait, ha érdekei ezt diktálják. Oroszország importja 2024-ben mintegy 3 százalékkal visszaesik 2023-hoz képest. „Idén a behozatal csökken, mert a szankciós korlátozások erősebbé váltak, ami befolyásolta a fizetések és a logisztikai műveletek rendszerét is” – írta a jegybank augusztus 29-i jelentésében.

Beérnek a szankciók?

Oroszországban a politikai vezetők ugyan tagadják, de érződik az idén tavasszal életbe léptetett amerikai szankciócsomag negatív hatása. Mint a Deutsche Welle orosz nyelvű adása jelzi, a vállalkozók már idén júniusban érezték a változást: noha az orosz valuta, a rubel árfolyama stabilizálódott. Ugyanakkor a moszkvai jegybank minden lehetséges eszközzel támogatta a dollár- és euróügyletek kínai jüanra való átállítását, ám ez a gyakorlatban egyre nehezebben megy.

Ennek egyik oka lehet, hogy lelassult idén a tavaly még dinamikusan fejlődő kétoldalú áruforgalom. Az idei első fél évben csak 1,6 százalékkal nőtt a forgalom, míg az oroszországi import Kínából több mint 1 százalékkal visszaesett. A tavalyi év rekordot hozott a kínai–oroszországi árucsere-forgalomban. Kínai hivatalos adatok szerint 2023-ban 2022-höz képest 26 százalékos forgalomnövekedés következett be, és a forgalom elérte a 240 milliárd dollárt. Különösen nagyot nőtt (47 százalék) az Oroszországba irányuló kínai export. Kína oroszországi importja tavaly 13 százalékkal bővült, elérte a 129 milliárd dollárt. Az összehasonlítás kedvéért: tavaly visszaesett a kínai–amerikai árucsere-forgalom 12 százalékkal (2022-höz mérve). Ám így is csaknem háromszorosan haladta meg a Peking és Moszkva közti forgalom értékét.

Kínai források szerint fizetési-átutalási nehézségek is rejlenek a csökkenés mögött. Most derül ki, hogy Vlagyimir Putyin idén májusban Pekingben tett látogatása valódi okai között lehettek a kereskedelemmel kapcsolatos pénzügyi-átutalási problémák is. A Reuters hírt ad róla, hogy az oroszországi első számú vezető pekingi látogatása után kevés nemzetközi tapasztalattal, infrastruktúrával rendelkező, másodvonalbeli kínai bankok léptek a kínai–orosz forgalmat korábban kezelő nagybankok helyébe. Ez önmagában az áruforgalom, a fizetések lefékeződése irányába hatott, hiszen ezeknek a kisebb bankoknak nincs meg a nemzetközi tapasztalatuk, infrastruktúrájuk.

A teljes cikket a VG.hu-n olvashatják.