A digitális túlhasználtság új mentális terhéről beszél Klinghammer Noah, amely a gazdasági döntéshozókat is érinti.
Az okostelefon-használat az elmúlt évtizedben nemcsak a kommunikációt, hanem a mindennapi viselkedést is átformálta. A jelenség mára túlmutat a szabadidős eszközhasználaton: a szakirodalomban külön fogalomként jelenik meg a „telefon-depresszió”, amely a túlzott digitális jelenlét, a folyamatos elérhetőség és a közösségi platformokon tapasztalható összehasonlítás pszichológiai következményeire utal.
A probléma különösen azoknál a csoportoknál jelentkezik erősebben, ahol a mobiltelefon a munkavégzés szerves része: ilyenek a gazdasági elemzők, kereskedők, pénzügyi döntéshozók. A folyamatos információáramlásból fakadó készenléti állapot hosszú távon olyan mentális terhelést okozhat, amelyet több kutatás is depressziós és szorongásos tünetekkel hoz összefüggésbe.
A jelenség személyes tapasztalatairól Klinghammer Noah gazdasági szakembert kérdeztük, aki napi szinten követi a tőkepiacok mozgását, és saját bevallása szerint idővel felismerte, hogy a folyamatos telefonhasználat nemcsak a teljesítményére, hanem a közérzetére is hatással van. Mint mondja, egy ponton már nem a tőzsdei adatok miatt nézte a készülékét, hanem azért, mert reflexszerűvé vált a folyamatos figyelés.
A Magyar Tudományos Akadémia kutatásai alapján a túlzott okostelefon-használat a szorongás növekedésével, az alvásminőség romlásával és a figyelmi kapacitások csökkenésével jár együtt
Hasonló eredményekre jutott a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete is: a rendszeres közösségi médiahasználat és a digitális túlterheltség összefüggést mutat az önértékelési problémák és a tartós stressz kialakulásával.
A telefonhasználat hatása ugyanakkor nem pusztán pszichés jellegű. A Harvard Medical School egy 2023-as elemzése szerint a folyamatos értesítési ingerek olyan dopamin reakciókat indítanak be, amelyek a viselkedéses függőségekhez hasonló mintázatokat hozhatnak létre
A fiatal felnőttek körében már népegészségügyi szintet közelít a probléma. A WHO legutóbbi mentálhigiénés jelentése a digitális túlhasználatot a krónikus stressz egyik új formájaként határozza meg
A gazdasági szektor szereplői számára a kérdés különösen aktuális: a tőkepiacok gyors reakcióideje, a folyamatosan frissülő adatok és a versenykörnyezetből fakadó kényszerű elérhetőség könnyen vezethet túlterheltséghez.
Klinghammer Noah szerint a probléma nem akkor jelentkezik, amikor valaki észreveszi, hogy sokat használja a telefont, hanem akkor, amikor már nem tudja megmondani, melyik értesítésre volt valóban szüksége, és melyik volt egyszerű reflex.
Ezeket a tapasztalatokat ismeretette Klinghammer Noah, aki elmondta, mik alapján készítette el a tanulmányát:
„Tőzsdei spekulánsként nap mint nap azzal dolgozom, hogy gyors, tiszta döntéseket hozzak a piac mozgásai alapján" - kezdte a szakember. "Bár az Interactive Brokers professzionális kereskedési felülete asztali gépen biztosítja a legnagyobb kontrollt és stabilitást, azt vettem észre magamon, hogy reflexszerűen mégis a mobiltelefonhoz nyúlok. Ez a fajta beidegződés – hogy minden apró piaci rezdülésre azonnal reagálni akar az ember – hosszú idő alatt alakult ki, és ugyanilyen hosszú folyamat volt megtanulni kezelni.
Rájöttem, mennyire könnyű elveszni a telefonos alkalmazások állandó impulzusaiban, amelyek technikailag nem feltétlenül ideálisak professzionális kereskedéshez. Tudatos fegyelem kellett ahhoz, hogy újra fókuszált maradjak, és hogy el tudjam engedni az állandó késztetést, hogy minden másodpercben ránézzek a pozícióimra. Ez nemcsak technikai kérdés – ez pszichológiai munka is, ami nélkülözhetetlen egy modern spekuláns életében” - mondta Klinghammer Noah, utalva az Interactive Brokers által biztosított platformok használatára.
Hogyan lehet leszokni?
"Nagyon nehéz, eszel, iszol de van, aki még fürdés közben is telefonál" - tette hozzá a tanulmányt készítő szakember. "Egy tanulságos pár hónapos megfigyelésem alanya, egy kedves kollégám aki felismerte saját maga gyengeségét és harcolt ellene, ő különböző típusú RUBIK kockákat vett, amiknek a használata elterelte a figyelmét a reflex szerű telefon kapkodástól. Viszont a megoldást a szakértők szerint nem a technológia elutasítása, hanem a használati határok újradefiniálása jelenti. A Semmelweis Egyetem kutatói szerint már napi 15–30 perc telefonmentes idő beiktatása is érzékelhetően javítja a stressz-szintet és az alvásminőséget. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a digitális terhelés csökkentése nem teljes megvonást jelent, hanem tudatosabb, szabályozottabb használatot" - jelentette ki Noah.
A telefon-depresszió tehát nem egy új divatfogalom, hanem egyre több tudományos bizonyítékkal alátámasztott jelenség, amely a modern munkavégzés egyik mellékhatása. A gazdasági döntéshozók és szolgáltatók számára a következő években nemcsak technológiai fejlesztésekre, hanem mentális fenntarthatóságot célzó stratégiákra is szükség lesz. A kérdés nem az, hogy használjuk-e a telefont, hanem az, hogy a digitális eszközök befolyásolják-e a teljesítményt és a mentális állapotot vagy sikerül olyan egyensúlyt teremteni, amelyben a technológia valóban eszköz marad, nem pedig kockázati tényező.
Klinghammer Noah további érdekes gondolatkeltő témával foglalkozik, amiket publikál is a körülvevő gazdasagi élettani hatásokról a felületen.
