Az ukránok kivonulnak a Krímről
Ukrajna kivonja katonáit a Krímből, miután újabb támaszpontot foglaltak el orosz katonák az elcsatolt félszigeten. Az orosz parlament alelnöke közben Ukrajna felosztását javasolta Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának.
A feodoszijai bázist még vasárnap vette körbe az orosz hadsereg. Ez volt az utolsó ukrán kézen lévő támaszpont, a Krím félsziget megszállása óta. Az orosz védelmi minisztérium szerint eddig 189 katonai bázist foglalt el a hadsereg a félszigeten.
– A politikusaink és a hadsereg vezetői a helyzetről egyeztetnek és arról, hogy hogyan tudjuk a csapatainkat visszavinni az ukrán területekre. A zászlónk még mindig lobog, és addig lobogni is fog, amíg nem jön más parancs a feletteseinktől. Amikor megkapjuk a parancsot, követni fogjuk, leeresztjük a zászlót, és visszamegyünk Ukrajnába a fegyvereinkkel együtt – jelentette ki Anatolij Mozgovoj, az ukrán haditengerészet hadnagya.
A támaszponton lövések dördültek el, majd az ukrán katonákat lefegyverezték. A bázisról 60-80 ukrán tengerészgyalogost vettek őrizetbe, és azzal fenyegették őket, hogy büntetőeljárást indítanak ellenük. Egyes hírek szerint a bázison állomásozó ukrán katonák csaknem fele azt tervezi, hogy marad a félszigeten és átáll az orosz hadsereghez. Azok, akik menni akarnak, abban reménykednek, hogy a felszerelésüket magukkal vihetik.
– Senki sem szállt meg minket, senki sem győzött ellenünk. Ezért nem is értjük, miért kellene itt hagynunk a felszerelésünket. De ez a politikusok döntése. Ellene vagyunk, hogy a hajóink és a fegyvereink nélkül menjünk el, de a teljesítjük a parancsot, amit vezetőink adnak – mondta az ukrán haditengerészet kapitánya, Olexander Lantukh.
A hétvégén két másik bázist is elfoglaltak az orosz katonák. Az egyik a belbeki légitámaszpont a másik pedig haditengerészeti objektum volt. Mindeközben az orosz parlament alsóházának elnöke levelet írt a lengyel, a román és a magyar Külügyminisztériumnak. Vlagyimir Zsirinovszkij ebben azt javasolta az országoknak, hogy követeljék népszavazás kiírását egyes területek csatlakoztatásáról. Zsirinovszkij szerint Lengyelországnak öt megyére, Magyarországnak Kárpátaljára, Romániának pedig Csernyivcire kellene igényt tartania. Így Ukrajna számára csak az ország középső része maradna.
