Már rubellel fizetnek, de még hrivnyában kapják a visszajárót
Az oroszok elfoglalták az összes ukrán laktanyát a Krímben. Az orosz hadsereg vezérkari főnöke szerint eddig az ukrán hadsereg 15 ezer tisztje és katonája állt át az orosz erőkhöz. A nyugdíjakat a Krímben már rubelben folyósítják.
Orosz zászló az egyik krími laktanyán. Már csak orosz katonák tartózkodnak a félsziget összes katonai létesítményében. Az orosz hadsereg vezérkari főnöke közölte, az ukrán hadsereg 15 ezer tisztje és katonája állt át eddig az oroszokhoz, ahol háromszor akkora zsold várja őket. A tábornok szerint a többi ukrán katona arra vár, hogy szervezetten, vonattal elhagyja a Krím félszigetet. Ők már leadták fegyvereiket és elhagyták a krími laktanyákat.
Bár a nemzetközi hatalmak továbbra is Ukrajna részének tartják a Krímet, a gyakorlatban az orosz rubel már hivatalos fizetőeszköz lett a félszigeten, és teljesen leváltja az ukrán hrivnyát. Az átállás azonban számos nehézséggel jár. A félsziget Oroszországhoz csatolása után a Krími Bank április elsejéig rögzítette az árfolyamot. 1 hrivnya 3,8 rubelt ér. De az üzletek és az éttermek 2,6-es árfolyamot használnak.
A közgazdászok szerint a valutaváltás egyik napról a másikra nem szünteti meg az ukrán gazdaságtól való függést. „Lesz egy átállási időszak, és a vállalkozások megszenvedik. A krími és az ukrán gazdaság termelési, fogyasztói és pénzügyi kapcsolatban áll egymással.” Azok, akik készpénzben rubellel fizetnek, még hrivnyában kapják a visszajárót.
Az átállás megkönnyítése érdekében a félszigeten még 2015-ig hivatalos fizetőeszköz lesz az ukrán valuta is.
Az ukrán helyzet a fő téma Brüsszelben is
Az ukrán helyzet lesz a fő témája Brüsszelben az uniós–amerikai csúcstalálkozónak. Barack Obama amerikai elnök az Európai Unió vezetőivel tanácskozik.
A Hír TV brüsszeli tudósítója elmondta: a csúcson három napirendi téma van. Ezek közül az ukrán–orosz konfliktus kaphatja a legnagyobb figyelmet, azonban jelentős bejelentésre nem lehet számítani. Ha Oroszország nem változtat magatartásán, és további területeket foglalna el, akkor további szankciókat vezetnek be ellene. A másik két napirendi pontot körülbelül hetven percre tervezik. Az egyikben az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi együttműködés fellendítéséről lesz szó. Itt fontos kérdés lesz az, hogy a cseppfolyósított palagáz Európába jöhet-e, csökkentve ezzel Európa oroszfüggőségét. A harmadik téma legfontosabb kérdése a lehallgatási botránnyal kapcsolatos. Arra keresik a választ, hogy egy hírszerző hálózat mikor és milyen mértékben hallgathat le, illetve figyelhet meg más állampolgárokat.
