90 milliárdos terhet kell a vállalatoknak állni?

A Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Világgazdaságnak úgy fogalmazott: a kivitelezőket is be kell vonni a felelősségre vonásba, ha az Európai Bizottság azt állapítja meg, hogy Magyarország nem megfelelő gyakorlatot alkalmazott az útépítéseknél az aszfaltkeverők esetében. Csepreghy Nándor szerint Brüsszel a több száz projektet külön-külön vizsgálja, így a felelősség mértéke is beruházásonként forintra kimutatható lesz majd. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára 60-90 milliárd forintra becsülte a korrekciót. Ha ezt az összeget az érintett cégekkel fizetteti ki a kormány, akkor több ezer embert bocsáthatnak el és beruházásokat kell majd félbehagyni, ami akár ezer milliárd forintnál is nagyobb többletterhet jelenthet a költségvetésnek.

Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálja, hogy a kormány az útépítő cégekre hárítaná az esetleges brüsszeli bírságot. Az infrastrukturális beruházásokra szánt uniós támogatást Magyarország nem veszítené el, de azt az eredeti célokra nem használhatja fel, hanem a pénzt át kell csoportosítania más területekre. Az útépítésektől elvont uniós milliárdokat a kormánynak a magyar költségvetésből kell pótolnia, ellenkező esetben Brüsszel tovább büntet.

Tavaly óta vizsgálja az Európai Bizottság a szabálytalan magyar útépítési szerződéseket. A bizottság szerint uniós irányelvet sértett, hogy a magyar kormány egyes cégeket előnyben részesített a pályázatok kiírásánál és elbírálásánál. Brüsszelben azt a büntetést találták ki, hogy az útépítésre szánt pénzek egy részét elveszik és más programokhoz csoportosítják át. Az így elvesztett útépítési pénzeket pedig a magyar kormánynak kell pótolnia a költségvetésből. Ellenkező esetben az EU más kifizetéseket is leállít. „A folyamat következménye, hogy egy nyitottabb, tisztességesebb rendszer jön létre a szerződések megkötésekor. Ez nem csak EU-s alapok számára jó, hanem a magyar közigazgatás szempontjából is előnyös, hiszen az európai normáknak megfelelő szerződéskötési rendszer alakul ki. A másik következmény, hogy néhány program pénzeit visszavonjuk és a magyar kormánynak nemzeti alapokból kell pótolni ezt. Ez az uniós pénz nem vész el, de útépítések helyett más területeken kell befektetni, például növekedési és munkahely-teremtési célok érdekében” – mondta az Európai Bizottság szóvivő. Azt nem tudni, mikor kerülhet pont az ügy végére: ez attól függ, hogy a magyar kormány mikor dönt az elvesztett uniós támogatás átvállalásáról. A döntés nagyjából 70 beruházást érint, amiket az EU finanszíroz Magyarországon. A bizottságban azt egyelőre nem kommentálták, hogy a kieső pénzt a kormány visszamenőleges különadókkal szedné vissza az útépítő cégektől.