„Nemet mondunk az amerikai megszállásra” – hirdeti egy transzparens Luhanszkban. A kelet-ukrajnai városban az oroszbarát tüntetők újabb állami épületeket foglaltak el, kitűzték az orosz zászlót, és hangosan éltették Oroszországot.
A szintén kelet-ukrajnai Donyeckben vasárnap óta megszállva tartják a demonstrálók a megyei adminisztráció épületét, és barikádokat építenek a téren.
Korábban oroszbarát tüntetők kerítették hatalmukba a harkivi megyei adminisztráció épületét is, amit végül visszafoglaltak tőlük az ukrán rendőrök. Több rendőr megsérült, hetven embert őrizetbe vettek.
Harkivban és Donyeckben a szakadárok már ki is kiáltották saját köztársaságukat, és kezdeményezték csatlakozásukat Oroszországhoz.
Az új ukrán vezetés attól fél, hogy a Krím félsziget példájára újabb orosz többségű régiók szakadhatnak ki az országból. Kijev szerint a tüntetéseket a háttérből Vlagyimir Putyin orosz elnök pénzeli.
Moszkvát hibáztatja a NATO is, amely attól tart, hogy Oroszország a helyi oroszok védelmére hivatkozva megtámadja Ukrajnát. Szerintük Moszkva jelentős csapatokat állomásoztat az ukrán határnál.
„Történelmi hiba lenne, ha Oroszország ismét beavatkozna Ukrajnában. Ennek súlyos következményei lennének az Oroszországgal fennálló kapcsolatunkra, és még inkább elszigetelné az országot” – fogalmazott Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára.
Az orosz külügyminiszter visszautasította a vádakat. Utalt arra, hogy Washington saját múltját veszi alapul, amikor orosz beavatkozástól tart.
„Arról, hogy ki is mozgatja az eseményeket Ukrajnában, annyit mondhatok, hogy amerikai partnereink valószínűleg úgy próbálják elemezni a helyzetet, hogy közben saját szokásaikból indulnak ki” – hangsúlyozta Szergej Lavrov.
Miközben Washington Moszkvát vádolja harci készülődéssel, maga is fokozza a katonai jelenlétét Kelet-Európában. A napokban hat F–16-ost rendelt át Olaszországból Romániába, hogy segítsék az amerikai–román hadgyakorlatot. A NATO az elmúlt hetekben hadgyakorlatot tartott Lengyelországban és a Fekete-tengeren is.
