Makszim Petruhint a nyílt utcán végezték ki: a kormány mögött ült, amikor ismeretlen fegyveresek lelőtték egy mikrobuszból. Petruhin Gyenyisz Pusilinnek, az ukrán kormánnyal szemben álló „Donyecki Népköztársaság” társelnökének volt a közeli munkatársa, emiatt sokan politikai okot sejtenek a gyilkosság hátterében.
– Az egyik munkatársamat ölték meg, aki humanitárius ügyekkel foglalkozott. Ha tekintetbe vesszük, hogy a gyilkosságot professzionális módon követték el, valószínű, hogy nem egy helyi ügyről vagy egyszerű gyilkosságról van szó – nyilatkozta Denisz Pusilin szakadár vezető.
Alekszandr Borodaj önjelölt donecki miniszterelnök terrorakciónak nevezte a történteket. Szerinte a valódi célpont a népköztársaság társelnöke lehetett, aki hasonlít az áldozatra. A gyilkosság az új ukrán elnök beiktatásának napján történt.
Kelet-Ukrajnában már hetek óta folynak a harcok az ukrán hadsereg és a függetlenségpárti, oroszbarát szakadárok között. Az összecsapásoknak hivatalos adatok szerint mintegy kétszáz áldozata van, köztük civilek is. Az erőszak miatt ezrek hagyják el otthonaikat. Szlovjanszkból például a gyerekeket és a nőket menekítik ki.
Miközben Kelet-Ukrajnában aggasztó a helyzet, Kijevben az új ukrán elnök már diplomáciai kapcsolatait építi. Porosenko beiktatása után fogadta az amerikai alelnököt, a kanadai miniszterelnököt, valamint a litván és a német elnököt is.
„Minden európai nemzetnek joga van ahhoz, hogy megválassza, kivel lép szövetségre, és senkinek sincs joga ebbe beleavatkozni" – jelentette ki Joe Biden. Az amerikai alelnök ezzel Oroszországra célzott, amely szerintük fegyverekkel is támogatja a szeparatistákat. Moszkva ezt tagadja, és Washingtont vádolja azzal, hogy Ukrajnában puccsal segített hatalomra egy neki kedvező kormányt.
A kérdést a napokban először beszélhette meg személyesen Barack Obama és Vlagyimir Putyin a válság kezdete óta. A két elnök a normandiai partraszállás alkalmából rendezett franciaországi ünnepségen tartott 15 perces nem hivatalos találkozót.
