NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvKülföld
Az EP-választások után megkezdődik az új tisztségviselők jelölési eljárása

Az EP-választások után megkezdődik az új tisztségviselők jelölési eljárása

Az európai parlamenti választások után, május 28-án rendkívüli tanácskozást tartanak az uniós tagállamok állam- és kormányfői, hogy megkezdjék az új tisztségviselők jelölési eljárását - jelentette be Donald Tusk, a testület elnöke az erdélyi Nagyszebenben, ahol a választások előtt utoljára üléseztek a tagállamok vezetői. Orbán Viktor ugyanakkor ismét kiemelte, Magyarország kizárólag bevándorlásellenes vezetést támogat.

  • 2019. május 09., csütörtök 22:03
Vágólapra másolva!

Az erősebb és egységesebb Európai Unió megteremtéséről fogadtak el tízpontos kötelezettségvállalást az EU-tagállamok vezetői. A Nagyszebeni Nyilatkozat névre keresztelt dokumentumban megállapítják: az egyesült Európa stabilitást és jólétet teremtett a földrészen, globális gazdasági és kereskedelmi szereplővé, a világpolitikát befolyásoló tényezővé vált. Az Európai Tanács elnöke a tanácskozás után jelentette be az új bizottság felállításának első lépését.

Az európai parlamenti (EP-) választások után, május 28-án összeül a 28 tagállam állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, hogy megkezdje az új tisztségviselők jelölési eljárását – közölte Donald Tusk.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke úgy értékelte, túlzás az unió válságáról beszélni, és a 2014 óta eltelt időszakot kizárólag negatív fényben feltüntetni.

Abban mindenki egyetért, hogy változásokra szükség van, de azt a vezetők nem tehetik meg, hogy hamarabb döntsenek, mint hogy a választók leadták volna a szavazataikat az EP-választáson - mondta Juncker kijelentése ellenére Orbán Viktor. A kormányfő a Hír TV tudósítójának hozzátette, az Európai Unió új irányvonalait júniustól kezdve jelölik ki, a magyar kormány pedig csak bevándorlásellenes jelölteket támogat. A kormányfő rámutatott, az uniós rendszer attól működik, hogy minden országot bevonnak a döntéshozatalba.

Az osztrák kancellár a megbeszélések után ismét az uniós alapszerződés módosítását sürgette. Sebastian Kurz szerint a 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződés már nem időszerű. Javaslatában például kisebb bizottságot szeretne, nem kellene minden országnak biztost adnia, a jelölés rotációs rendszerben történne. Az Európai Parlament székhelye Brüsszelben maradna, de a strasbourgi székhelyet megszüntetné.

Hír TV