Magyarországot, Lengyelországot és Szlovéniát is sarokba akarja szorítani Brüsszel

Magyarország, Lengyelország és Szlovénia számára elfogadhatatlan, hogy egy előre meg nem határozott jogállamisági mechanizmushoz kötnék az uniós kifizetéseket. A szlovén kormányfő felszólította Brüsszelt, hogy térjen vissza a júliusi csúcstalálkozón született megállapodáshoz. Abban a konszenzusban ugyanis szétválasztották a költségvetési pénzeket és a jogállamiságot. Brüsszelből Zöldhegyi Katalin tudósított.

  • 2020. november 20., péntek 15:08
Vágólapra másolva!

A Politico uniós hírportál szerint körülbelül fél órát tárgyaltak este a tagállamok vezetői a jogállamisági kérdésekről. A magyar és a lengyel vétó kapcsán Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy kompromisszum elérésén fog dolgozni - mondta el Zöldhegyi Katalin.

A Hír TV brüsszeli tudósítója arról is beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is ismertette a magyar álláspontot és szempontrendszert. De a lengyel miniszterelnök is felvázolta a jogállamisági feltételek elleni érveket. A szlovén kormányfő is szót kér. Janez Jansa bírálta, hogy egy tág értelmezésű, jogszabályokban nem rögzített jogállamisági kerethez kötnék az uniós pénzek kifizetését, és arra szólította fel a tagállamok vezetőit, hogy térjenek vissza a júliusi csúcson hozott megállapodáshoz.

Ursula von der Leyen, az európai Bizottság elnöke éjszakai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a vétó egy kemény probléma, amelyet meg kell oldani.

Az Európai Tanács elnöke pedig arról beszélt, hogy a cél egy olyan feltételrendszer kialakítása, amely valamennyi tagállamnak megfelel.

A háttér tárgyalások diplomáciai egyeztetések várhatóan gőzerővel folytatódnak a következő napokban is

- hangzott el a bejelentkezésben.

Hír TV